hirdetés
2025. augusztus. 28., csütörtök - Ágoston.
hirdetés

A közfinanszírozott egészségügy feladata, hogy mindenkin segítsen

Ha a darwini elvet érvényesítjük, a gyengébben teljesítő intézmények, praxisok elsorvadnak, véli írásában Rozsos Erzsébet a Népszavában.

A Tisza Párt nemrég bemutatott egészségpolitikusa, egy ortopéd sebész egy interjúban arról beszélt, hogy a magyar egészségügy jövőjében a „darwini kiválasztódás” elve is szerepet kaphat. Azt mondta, ha átláthatóvá tesszük a teljesítményeket, az önmagában is a jobb minőség elérésére sarkallja majd az intézményeket. Akkor a jól teljesítők még több esetet el tudnak látni, ezeket ösztönzi majd az új egészségpolitika; a rosszak pedig vagy fejlődnek, vagy lemaradnak. Úgy véli, a természetes szelekció logikája versenyhelyzetet teremt, a legjobbak maradnak fenn, és ez az egész rendszerre nézve minőségi javulást eredményez.

Ez a gondolatmenet logikusnak tűnhet, hiszen ki ne akarná, hogy a legjobb rendszerek, intézmények, módszerek és a szakemberek kerüljenek előtérbe? A transzparencia, az átláthatóság egy nagyon fontos érték. De ne feledjük, a legtöbb kórház nem szándékosan akar gyengébben teljesíteni. A legtöbb kórháznak kompenzálni kell: a szétesett alapellátást, a szociális problémákat, az ellátási hiányosságokat. Egyes térségekben az emberek általános egészségi állapota, ismereteik hiánya és a krónikus betegségek aránya különösen drámai.

(...)

Az egészségügy működésének piaci logika alapján történő megközelítése számomra nem elfogadható. Az angol szóhasználatban a darwini metaforát akkor alkalmazzák, amikor apró stratégiákat „versenyeztetnek” egymással, nem pedig a rendszer egészére nyomják rá a kiválasztódás elvét. Ráerőltetni a társadalomra a technokrata modellt, ez előre nem látható etikai és társadalmi kihívásokhoz és problémákhoz vezet.

A közfinanszírozott egészségügy nem piaci versenytér, hanem közszolgáltatás. Az a feladata, hogy mindenkin segítsen és az erőforrásokat méltányosan ossza el. 

Ha a darwini elvet érvényesítjük, akkor a gyengébben teljesítő intézmények, praxisok elsorvadásra lesznek ítélve. De az egészségügyi ellátóhelyek nem laboratóriumi versenyzők, hanem a társadalom különféle csoportjainak rendkívül sajátos szükségleteire reagáló, erőforrás- és emberhiányos intézmények.

Rozsos Erzsébet teljes írását a Népszava közli.

(forrás: Népszava)

Könyveink