A kormányra ne számítsanak a kórházak: nincs pénz
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak nincs pontos képe a kórházi adósságállományról, s ezért is, várhatóan jogszabály kötelezi majd a kórházakat a folyamatos pénzügyi adatszolgáltatásra. Annyi biztos, hogy vannak intézmények, amelyek már nemcsak a szállítóknak, hanem az APEH-nek és a társadalombiztosítási alapoknak is tartoznak.
2009-ben több mint 20 százalékkal nőtt a hazai kórházak adóssága, az egy évvel korábbi 65,8 milliárdról csaknem 80 milliárdra ugrott, miközben már a kisebb mértékű, 2008-as tartozásállomány is olyan mértékű volt, hogy a Bajnai-kormánynak plusz egyhavi többletfinanszírozást kellett biztosítania. (A kórházaknak idén januárban háromszor utalt az egészségbiztosító: egy normál havi finanszírozást, egyhavi extra többletet és további hatmilliárdot.)
– Többletpénzre a gazdaság állapota miatt egyelőre nem számíthatnak a kórházak – közölte a Népszabadság kérdésére Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, aki szerint legfeljebb azt lehet majd szétosztani köztük, ami az év végén a kasszában marad. Addig, várhatóan szeptembertől, önkormányzati biztosok segítenek a pénzügyi nehézségekkel küszködőknek a túlélést jelentő belső tartalékok feltárásában. De őszig elkészülhet az a jogszabály is, amely egységes adatszolgáltatásra kötelezné a közpénzből működő egészségügyi intézményeket.
A kórházak önbevallására épülő adatszolgáltatását ugyanis egyelőre az Orbán-kormány szakpolitikusai kétségbe vonják, mondván, az összes, 164 ellátóból csak 123 küldött adatot. Másrészt a finomabb elemzéseikből az is látszik, hogy az adósok éppen az aktuális érdekeik szerint trükköznek az adatszolgáltatással. Így fordulhat elő, hogy egy látszólag kiegyensúlyozott gazdálkodású, uniós forrásokból bővülő intézménynek ugyan 30 napos lejárt tartozása nincs, de ha utánanéznek, kiderül, hogy a 90 vagy a 110 napos fizetési határidős tartozásaival ott van a legnagyobb adósok között.
Beszédes adat, hogy a lejárt követelések fele kilenc kórházat terhel, köztük egyetemi klinikák, súlyponti kórházak, nagyobb megyei intézmények vannak. Az adósság húsz százaléka a főváros tulajdonában lévő intézményeké.
– Néhány hete egymilliárd forint gyorssegélyt osztottak szét a legnehezebb helyzetben lévő három intézmény között – mondta a Népszabadságnak Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Hozzátette: ennél többre az őszi önkormányzati választásokig a főváros nem képes.
Az egészségügyért felelős államtitkárság júniusi kórházi adósságösszesítőjéből azért az egyértelműen kiderül, hogy a kórházak eladósodását a Bajnai-kormány januárban kiosztott 42,5 milliárdos gyorssegélye sem állította meg. Az adatközlő 123 intézmény alig negyedének van csak pénztartaléka, viszont több mint harmaduk képtelen a jelenlegi bevételeiből a tartozásait rendezni. Két intézmény már az APEH-nek, illetve a társadalombiztosítási alapoknak sem képes a közterheket befizetni.
A Népszabadságnak nyilatkozó kórházigazgatók azt mondták: a közüzemi számlákkal nincsenek elmaradva, mert a gázszolgáltató, az elektromos művek egyszerűen lekapcsolja a kórházat a hálózatról, ha nem fizetnek.
A krónikus pénzhiány a gyógyítás szintjén hosszú várólistákhoz vezet; a nem életveszélyes állapotú betegeknek gyakran várniuk kell például a műtétre, annak az ortopédiai betegnek is például, aki csillapíthatatlan fájdalommal kínlódik és csípőprotézisre lenne szüksége.
– Mindez azt is jelenti – állítja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke –, hogy a betegeknek le kell számolniuk az illúzióikkal az egészségügyi ellátórendszerről, mert nem igaz az, hogy mindenki számára azonnal hozzáférhető és legmagasabb színvonalú lehet az ellátás. Már csak az a kérdés, hogy az új kormány mennyire meri ezt vállalni is. Hozzátette: a kórházi érdekvédő szövetség már áprilisban jelezte: ezt a rendszert ennyiből nem lehet működtetni. Ha nem avatkoznak be, a kórházak adósságállománya tovább nő. Ahhoz pedig, hogy ezt a struktúrát megfelelő minőségben lehessen működtetni, 235 millió forintot kellene tenni a rendszerbe.
