A kórház a felelős a bárányhimlős kisfiú haláláért

A 2019. február 22. és március 1. közötti egy hétben több orvos is kezelte a kisfiút, ám az orvosi szakvéleményre alapozott bírósági ítéletek szerint elégtelenül. A két és fél éves gyerek állapota folyamatosan romlott, mégsem végezték el a szakma szabályainak megfelelő vizsgálatokat, ezt többször is elmulasztották, egy magára hagyott, majd egy konferenciára távozni kényszerült rezidens pedig a többi között a torokfájás enyhítésére használt, vény nélkül kapható Tantum Verdével kezelte a súlyosan beteg kisgyereket.

Mint a 24.hu megtudta, a szülők által beperelt intézmény a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórház volt, mely először hazaküldte a bárányhimlős kisfiút (annak ellenére is, hogy az ügyeletes házi gyermekorvos küldte be), miután pedig a szülei visszavitték a kicsit, a gyerek jó általános állapotára hivatkozva az orvosok alapvető vizsgálatokat és kezeléseket nem végeztek el rajta. Pedig a perben felkért szakértő véleménye szerint a folyamatosan köhögő, hányó és romló általános állapotú kisgyerek halála elkerülhető lett volna.

Az első- és a másodfokú bíróság, illetve a Kúria is erre az álláspontra jutott, és több millió forint sérelemdíjat ítélt meg a szülőknek és az elhunyt kisfiú két nagyobb testvérének.

(...)

A család pert indított, mert szerintük a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház megsértette a felperesek teljes és egészséges családban éléshez fűződő jogát, ezért sérelemdíjat követeltek. A Szekszárdi Törvényszék 2022. március 25-én hozott ítéletet, amelyben helyt adott a felperes keresetének, és megállapította, hogy a kórház megsértette a család teljes családban éléshez fűződő személyiségi jogát, valamint a szülők testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogát. A bíróság az apának 12 millió, az anyának 15 millió, a két gyereküknek pedig 3–3 millió forint sérelemdíjat ítélt meg.

A kórház a sérelemdíj iránti igényt eltúlzottnak találta, és azt állította, „a háziorvosi kórdokumentáció alapján elhúzódó gyászreakció esetükben nem állapítható meg,” a szülők egészséghez fűződő jogának megsértése jogcímén előterjesztett sérelemdíj iránti igényt pedig alap nélkülinek ítélte. Sőt, a kórház szerint a kezelési intézkedések a beteg állapotához igazodóan adekvátak voltak, sem kezelési hiányosság, sem mulasztás nem volt megállapítható.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat azonban ennek az ellenkezőjére jutott. A szakvélemény szerint a gyerek egészségügyi kezelése egyértelműen nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak. (...) A szakvélemény kifejti továbbá, hogy amennyiben a gyermeknél elvégzik a gyakorlatnak megfelelő fizikális és diagnosztikai vizsgálatokat, valamint megfelelően figyelik a gyermek általános állapotát (oxigénszaturáció, pulzus, légzésszám megfigyelése és lejegyzése), és megkapja a megfelelő gyógyszereket, csaknem kategorikusan kijelenthető, hogy a gyermek életben maradt volna, ezért az alperesi kórház egészségügyi tevékenysége, valamint a gyermek halála között közvetlen oksági összefüggés állapítható meg.

(...)

A kórház fellebbezett a Szekszárdi Törvényszék ítélete ellen, így a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódott. A másodfokú bíróság 2022 júniusában helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A kórház nem adta fel, és a Kúria elé vitte az ügyet, mely azonban tavaly szeptemberben helybenhagyta az első- és másodfokú ítéletet.

A lap megkereste a perben a családot képviselő ügyvédet, aki írásban feltett kérdésünkre azt válaszolta, a család nem kíván nyilatkozni az ügyben. Az apa, az anya és az elhunyt kisgyerek két nagyobb testvére számára „a pernyerés, a sérelemdíj nem hozza vissza az elvesztett gyermeket, nem hoz lelki megnyugvást” – írta Balás Ákos, hozzátéve: a család nem tett rendőrségi feljelentést, a bíróság sem kezdeményezett ilyet, bár az ügyvéd szerint a megállapított tényállás alapján a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esete megállapítható lehet.

(...)

Balás Ákos szerint az ítélet nem minősül precedens értékűnek: az orvosi műhiba perek kategóriájába tartozik, így önmagában – sajnos – tucatper. A jelentősége inkább abban van, hogy a kórház teljes, mulasztásos felelősségét állapítja meg – a szakvélemény alapján – a bíróság.

A szekszárdi kórház soha nem ismerte el a felelősségét, és a per során egyezségi ajánlatot sem tett.

(...)

A lap megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) azzal, hogy az ügynek lettek-e következményei a szekszárdi kórházban. Azt közölték, az intézmény „a sajnálatos eset kapcsán végig együttműködött az ügyben vizsgálódó hatóságokkal a körülmények tisztázása érdekében.” Hozzátették: a kórház tudomásul vette a Kúria döntését, és kifizette a sérelemdíjat a hozzátartozóknak. Közölték azt is, hogy az ügyben érintett szakorvos (aki kezelni kezdte a bárányhimlős gyereket), illetve a rezidens már nem dolgozik a kórházban.

Az OKFŐ fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy „az egészségügyi intézmények munkatársai, orvosai, szakdolgozói legjobb tudásuknak megfelelően mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hozzájuk forduló betegek a lehető legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek. A bárányhimlő esetében előfordulhat, hogy súlyos szövődmények alakulnak ki. Éppen ezért a bárányhimlő megelőzésére védőoltás áll rendelkezésre, amely 2019 óta az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé tartozik. A bárányhimlő elleni oltás első részlete betöltött 13 hónapos korban, második részlete betöltött 16 hónapos korban esedékes.

A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő súlyos szövődményei.

Megjegyzendő, hogy az OKFŐ által említett védőoltás csak 2019 szeptemberétől (vagyis a kisfiú halála után fél évvel) lett kötelező, továbbá a kártérítési perben egyáltalán nem került szóba a védőoltás lehetősége, hiszen a gyerek halálának oka nem kezelt tüdőgyulladás volt, ami miatt az élettel összeegyeztethetetlen szövődmények alakultak ki nála.