A katázó orvosok többsége a szolgálati jogviszonyt választja majd
A járvány utáni jelentős változások hogyan érintik a szakrendelők működését? A kérdésre a 24.hu kereste a válaszokat.
Noha a járóbeteg-ellátásnak a béreken kívüli működtetési költségei viszonylag alacsonyak, az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a szakrendelőket – mondta a 24.hu-nak Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségeleme a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak emelkedése. A szakrendelők ugyanis piaci árat fizetnek az áramért és a gázért is, ami négy-ötszörös emelkedést jelent a rezsiszámlán – magyarázta Pásztélyi, hozzátéve: ennél a költségelemnél állami beavatkozást várnak, mert ez olyan működési költség, amelyet a társadalombiztosításnak kellene állnia.
Nem minden szakrendelőt érint egyformán az energiaárak emelkedése. A lapnak Polák László, a II. kerületi szakrendelő főigazgató főorvosa azt mondta, egyelőre csak találgatják, mennyiben befolyásolják majd az intézet gazdálkodását az árváltozások. A Kapás utcai rendelő üzemeltetésére az önkormányzat egy 2021-es közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést, és az ebben foglaltak alapján fizeti a szakrendelő a gázt és a villanyt.
Ez a szerződés jövő év februárjában jár le, vagyis addig a szerződésben rögzített energiaárakat fizetik – legalábbis ebben reménykedik a főorvos, aki elmondta azt is: a szakrendelőnek vannak olyan telephelyei, amelyeknek a rezsijéről nyilatkozniuk kellett a gázszolgáltatónak. A telephelyeken azonban nem érvényes a rögzített energiaárakat meghatározó szerződés, így Polák szerint egyelőre mindenki csak találgat, hogy ezeken a telephelyeken lesz-e költségnövekedés.
(...)
Nemcsak a növekvő energiaárak, hanem a szeptemberben életbe lépő új katatörvény is hatással lesz a szakrendelők működésére, bár hogy pontosan miként, az Pásztélyi Zsolt szerint nehezen megjósolható. Ez egy adótechnikai kérdés, az érintett egészségügyi dolgozók átmehetnek más típusú jogviszonyba is – véli az elnök, aki emlékeztetett: az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépésével sokan választották inkább ezt az új foglalkoztatási formát, ezért akkor 10 százalékkal nőtt az alkalmazotti formában ellátott szakorvosi órák száma.
