A járulékemelés nem jó megoldás!
Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország gazdasági kudarcai a rendszerváltás után jelentős mértékben az élőmunkát terhelő túlzott elvonásoknak tudhatók be, véli a Magyar Időkben megjelent cikkében Árva László kögazdász.
Botos Katalin és Botos József pár napja érdekes cikket írt a Magyar Időkben az egészségügy kérdéseiről. Egyfelől azt írják, hogy „az egyik forrás lehetne, ha az egészségre káros termékeket terhelő fogyasztási adókat vagy azok nagy részét közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárhoz utalnák”, másfelől, mint írják, „nem ördögtől való gondolat a járulékemelés sem, különösen a munkaadókat illetően”, emlékeztet Árva Lászó. Mint azonban megjegyzi: míg a költségvetésre történő hivatkozásukkal teljesen egyet lehet érteni, a káros termékeket egyszerűen be kellene tiltani, de persze a nagyon magas adók is elképzelhetők, azonban a másik javaslatot, amely a járulékemelésre vonatkozott, mindenképpen sürgősen el kellene felejteni. Ez a járulékemelési ötlet azért sem lenne jó, mert Európában arányait tekintve már ma is hazánkban az egyik legmagasabbak a béreket terhelő elvonások (ennél csak Belgiumban, Ausztriában és Németországban voltak arányaikban magasabbak 2014-ben az OECD adatai szerint).
A közgazdász szerint a megoldás az lehetne, hogy a béreket terhelő elvonásoknak legalábbis egy részét – nevezetesen az egészségügy finanszírozását célzó részt – be lehetne építeni az adórendszerbe. Ennek az lehetne az eredménye, hogy a béreket terhelő elvonások csökkentése nyomán a hazai kis- és középvállalkozások fellendülnének, kevésbé lennének ösztönözve a feketefoglalkoztatásra, és emellett a magasabban képzett munkaerő itthon tartása is könnyebb lenne, miközben nem kellene feltétlenül csökkenteni az egészségügyre fordítható kiadásokat sem.
Az egészségügy esetében a kiadásokat, az igen jól működő angol példát követve, a költségvetés általános bevételeiből fedezhetné a kormányzat. Ebben az esetben is lehetne szigorú költségvetési korlátokat szabni az egészségügyi rendszernek, és természetesen ebben a rendszerben csak a finanszírozásnak kellene alapvetően államinak lenni, a szolgáltatók lehetnének éppúgy állami vagy magánszolgáltatók is, mint ahogy eddig is volt erre példa.
