A gyermek-alapellátásnak nem csak múltja, jövője is van
Nem kérdés, hogy a házi gyermekorvosi ellátási forma fennmarad, mondta az országos kórházfőigazgató helyettese Tihanyban.
Szondi Zita az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese megerősítette a házi gyermekorvosokat abban, hogy az ellátási forma mind a Belügyminisztérium, mind az OKFŐ számára fontos, fennmaradása nem kérdés.
A HGYE XXVII. őszi “Megújuló lendülettel” című konferencia megnyitóján, Tihanyban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatójának üzenetét tolmácsolva a főigazgató-helyettes elmondta, hogy intenzív időszakot élünk, rengeteg történés van az egészségügyi ellátórendszer valamennyi pontján, melyek közül kiemelte, hogy a házi gyermekorvosi hálózat értékének megőrzése, az alapellátás megerősítése, és ezen belül a gyermek-alapellátás megerősítése egy nagyon határozott kormányzati cél. Számítanak a házi gyermekorvosok szakmai tevékenységére, minőségi és közös munkával pedig együtt kívánják megvalósítani a gyermekek magas színvonalú ellátását Magyarországon. Elmondta, hogy az OKFŐ tisztában van azzal, hogy a házi gyermekorvosok mit tesznek a mindennapokban a kis betegek gyógyulásáért, a gyerekek és a lakosság ellátásért. Ezeket az erőfeszítéseket nagyra értékelik. Szakorvosi ellátást nyújtanak a területen, hiszen szakorvosi végzettséggel rendelkeznek, így nagyon széles körben kiterjesztik és erősítik a kórházakban végzett magas szintű gyermek szakellátást. A gyermekorvosi ellátásban egyszerre ötvöződik a tudás, a szakmaiság és az empátia.
A konferencia vendége volt Végvári Tamás, az OKFŐ alapellátásfejlesztési igazgatója is, aki előadásában elmondta, hogy problémának látja az alapellátásban az elöregedő korfát, illetve a jól szervezett betegutak hiányát, valamint azt, hogy hazánkban nagyon magas az egy főre jutó elkerülhető kórházi felvételek és az orvosi konzultációk száma. Ezt az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvosok alapellátási protokolljainak meghatározásával és hatásköreinek bővítésével lehetne csökkenteni. Ez elősegítené a betegutak optimalizálását, csökkentve a “kóválygó” betegek számát, hozzájárulva az ellátás fejlesztéséhez. Meg kell próbálni a kórházi kezelést megelőzően a betegségeket, kórállapotokat korai stádiumban felismerni már az alapellátásban. Ahhoz, hogy ez jól működjön, megfelelő ösztönzőkre van szükség.
Végvári Tamás elkötelezett abban, hogy az alapellátás, és ezen belül a házi gyermekorvosi ellátás fejlesztése annak megerősödését, az ellátás javulását szolgálja. Ez mind az ellátottak, mind az ellátók számára rendkívül fontos. Cél a körzethatárok optimalizálása és a betöltetlen praxisok felülvizsgálata, indokoltság esetén pedig olyan finanszírozás-ösztönzők alkalmazása, amelyek az ellátás-megszervezését lehetővé teszik majd a hátrányos helyzetű településeken. Indikátor-fejlesztés és kompetencia-növelés, telemedicina-fejlesztés szintén a célok között szerepel. A kormányzati és szakmapolitikai támogatás erős, bíznak abban, hogy megjelennek azok a fiatalok, akik a jelenleg előrehaladott korfát fiatalítani tudják, akikre szüksége van a jövő generációinak.
Ahhoz, hogy a házi gyermekorvosi rendszer a jövőben jól működjön, rendezni kell az iskola-egészségügyet, szükséges az alapellátási módszertani központ tevékenysége, a védőnői, iskolaorvosi hálózatok EESZT integráció szakmai hátterének biztosítása, hatáskörök rendezése, licencek kialakítása, folyamatos szakképzési lehetőségek és egy házi gyermekorvosi szakkonzultációs hálózat kialakítása.
Mind Végvári Tamás, mind Szondi Zita felhívta a jelenlévő házi gyermekorvosok figyelmét, hogy a források előteremtése és a szakmai anyagok előkészítése párhuzamosan zajlik, a közeljövő tervei között szerepel számos szakmai fejlődési lehetőség megteremtése, és a praxisok eszközfejlesztése is.