A dizájnerdrogoktól az ÁEEK felelősségéig

Napirend előtt

A Párbeszéd a megújuló energiák mellett érvel

A Párbeszéd képviselője, Kocsis-Cake Olivió arról beszélt, hogy mire Paks 2 megépül, a megújuló energiák már olcsóbbak lesznek, ráadásul az új blokk ugyanazzal az orosz technológiával készül, mint ami "rendszeresen meghibásodik". Az ellenzéki képviselő szerint a paksi bővítésre szánt 4000 milliárd forintból az egészségügy összes létesítményét fel lehetne újítani, a negyedéből a teljes magyar lakásállományt korszerűsíteni lehetne. Miért Paks 2-re megy ez a pénz, kinek az érdeke, hogy megépüljön? – kérdezte.

Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár azt mondta, a kép, amit a képviselő lefestett, teljes félreértése az ország és a gazdaság működésének. Paks 2 nem más, mint kapacitás-fenntartás, a 2030-as években a mostani blokkok ugyanis le fognak állni, jelezte. Ahhoz, hogy az atomenergia megmaradjon az "energiamixben", szükség van új blokkokra. Megjegyezte azt is: a megújuló energiahordozók az időjárástól függnek. Van helyük, de nem képesek kiváltani egy atomerőművet. A lakások felújítása fontos, de nem helyettesítheti a beruházást, az atomerőmű villamos-energiát állít elő, a lakások fűtése pedig alapvetően földgáz alapú, tette hozzá.

Kérdések

LMP: ki fizeti a paksi leszerelést?

Csárdi Antal (LMP) arra kérdezett rá: ki fizeti a paksi blokkok leszerelését, amit bő másfél évtized múlva meg kell kezdeni. Szerinte arra nem gyűlik elegendő fedezet az áram árába épített "atomfillérekből". Az MTA a költséget ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsülte, eddig azonban mintegy 280 milliárd forint gyűlt össze, mondta. Azt kérdezte: ehhez az áram árát kívánják növelni vagy jogellenesen az adófizetőkre terhelik a költségeket.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: az atomenergiáról szóló törvény szerint az viseli a nukleáris fűtőanyag leszerelésének költségét, akinek a tevékenysége által az keletkezik. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozza a létesítmény leszerelését is, hangsúlyozta. Az erőmű évente egyenletesen fizet be az alapba, olyan mennyiségben, hogy az fedezze a költségeket, fejtette ki.

Párbeszéd: hozzák nyilvánosságra a reptéri zajterhelés eredményeit!
    
Burány Sándor (Párbeszéd) az augusztusban életbe léptetett új repülőgép-indulási szabályokra kérdezett rá. Azt mondta: a mérések szerint kisebb a zajhatás és a károsanyag-kibocsátás, szerinte azonban ez nem így van. A nem kívánt szennyezésből már a kőbányaiaknak is jut bőven, értékelt, azt kérve: hozzák nyilvánosságra a mérési anyagokat és egy fórumon vitassák meg azokat.

Cseresnyés Péter szerint a képviselő vagy nem akarja érteni a reptér működésével kapcsolatos körülményeket, vagy tudatosan téveszti meg a választókat. A zaj elkerülhetetlenül megterheli a reptér környékén élőket, folytatta, már nem lehet lakatlan területek felett megközelíteni azt. A zajcsökkentő eljárások a mérések szerint elegendőek a határérték betartásához, zavarmentes környezet azonban nem biztosítható, mondta, hozzátéve: az új eljárás előrelépést, összességében pozitív változást hozott.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a megváltozott munkaképességűeket?
    
Kovács Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogyan segíti a kormány a megváltozott munkaképességűeket, mik az eddigi tapasztalatok a támogatások kapcsán, amelyek emelkednek az ideihez képest. Az akkreditált cégek mintegy 30 ezer érintettet foglalkoztatnak, de ezt a számot növelni kívánják, jegyezte meg.

Rétvári Bence azt mondta: a kormányzati többletforrások többleteredményeket is hoztak. A jövő évi költségvetésben már 42 milliárd forint lesz rehabilitációs foglalkoztatás támogatására; a munkáltatónak többletfeladatot jelent a foglalkoztatásuk, ezt kompenzálja az állam. Elmondta azt is, hogy több mint hatszorosára nőtt a programba kapcsolódó cégek száma.

Jobbik: a dizájnerdrogok nagy veszélyt jelentenek a magyarokra

Rig Lajos (Jobbik) a dizájner drogok veszélyeiről beszélt. A képviselő azt kérte, hogy a kormány a szakértők bevonásával tegyen javaslatot a terjesztőkkel szembeni szigorúbb fellépésre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy a kábítószerrel való visszaélést egész Európában Magyarországon sújtják a legszigorúbb szankciók. Hangsúlyozta, hogy a kormány rugalmassá tette a büntetőjogi szabályozást, ugyanis a tiltott szereket nem a Btk.-ban, hanem egy miniszteri rendeletben kell felsorolni. Hozzátette, hogy most már a dizájnerdrogok alapösszetevői ellen is fel lehet lépni.

DK: vizsgálták az ÁEEK felelősségét?
    
László Imre (DK) a kórházaknál végzett állami számvevőszéki (ÁSZ-) jelentésből idézve azt mondta, anarchia, káosz jellemzi az intézmények gazdálkodását. Hozzátette: a kórházakat hat éve államosították és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a kormány szerint folyamatosan figyeli az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Az ÁSZ-jelentésben méltatlanul kevés szó esik a felügyeleti szerv felelősségéről, amely nemcsak elsiklott a hiányosságok felett, hanem a nagyobb értékű bevásárlásokat maga intézi, és ezek szabálytalanságaiért a Gazdasági Versenyhivatal többször szabott ki rá bírságot, közölte, azt firtatva, vizsgálták-e az ellátóközpont felelősségét.

Rétvári Bence államtitkár érdekesnek nevezte az ellenzék magatartását az ÁSZ-szal kapcsolatban, mert amikor a szervezet a pártok gazdálkodását vizsgálja, azt mondják, szakmaiatlan, de amikor a kórházaknál tár fel szabálytalanságokat, dicsérik. Hangsúlyozta, átfogó vizsgálatokat folytatnak, egyaránt vizsgálják a jól és a rosszul gazdálkodó kórházakat, a tapasztalatokat most összegzik.

Azonnali kérdések

MSZP: mi fog történni a vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő betegekkel?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarországon a magas vérnyomás népbetegségnek számít, és 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik rákkeltő anyaggal szennyezett gyógyszert szedtek akár éveken keresztül. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kivont gyógyszerek miatt óriási a hiány a vérnyomáscsökkentőkből. Mi fog történni az érintett betegekkel?, érdeklődött.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: a hatóanyag Európában mindenhol engedélyezett volt, a magyar hatóság lépett fel ellene először. Egyebekben arra kérte a szocialista politikust, forduljon az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

DK: lehetővé kívánják-e tenni, hogy a cafeteria mégse bérjövedelemként adózzon?

Székely Sándor (DK) szerint a kormány egyik legnagyobb hazugsága, hogy a magyarok bérei szárnyalnak. Ráadásul, mondta, béren kívüli juttatások kivezetésével nettó 25-30 százalék bevételt vettek ki a munkavállalók zsebéből, a megmaradt cafeteria pedig csak étteremre, vendégházra, fürdőre költhető, holott az emberek általában ételt, tanszert, bérletet vásároltak belőle. Tervezik-e, lehetővé kívánják-e tenni, hogy a cafeteria mégse bérjövedelemként adózzon?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a magyar bérjövedelmek növekedése uniós szinten is kiemelkedő. A cafeteria ügyében pedig a kormánynak és a parlamenti többségnek az volt a véleménye, hogy az emberek ne természetben kapják meg a bérjövedelmüket, hanem elsősorban "forintban", és azt arra költsék, amire akarják.

Párbeszéd: mikor készülnek el a mammográfiás szűrőbuszok?

A kormányzat által 1,7 milliárd forintért megrendelt mammográfiás szűrőbuszflotta kilenc el nem készült darabjáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Szabó Tímea (Párbeszéd), kiemelve, hogy a évi hétezer esetben diagnosztizálnak emlőrákot, ami kétezernél több betegnél halálosnak bizonyul. Hangsúlyozva, hogy kezdeti stádiumban 80, áttét esetén 15 százalékos a felépülés esélye, kifogásolta, hogy a megrendelést elnyerő cégnek eddig nem volt köze az egészségügyhöz, csupán Pintér Sándor belügyminiszterhez.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy minél több megbetegedést sikerüljön megelőzni, a cél az, hogy az érintettek 70 százaléka vegyen részt a szűrővizsgálatokon, de napjainkban 40-50 százalék ez az arány. A szűrőbuszok elkészültének időpontjaként az államtitkár jövő április végét jelölte meg.

MSZP: mit tesz a kormány az orvoselvándorlás megállítása érdekében?

Gurmai Zita (MSZP) azt firtatta, mit tesz a kormány azért, hogy az orvosok és az ápolók ne hagyják el a pályájukat. Felhívta arra a figyelmet, hogy Romániában és Szlovákiában is többet keresnek az orvosok, mint Magyarországon. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, nem fogadja el a kritikát annak a pártnak a képviselőjétől, amely kormányon egy havi bért vett el az orvosoktól és az ápolóktól. Hozzátette: 2012-19 között a kormány megduplázza az ápolók bérét, az orvosok bruttó alapbére pedig 207 ezer forinttal nőtt. A béreket még növelni kell, hangsúlyozta.

MSZP: felbomlik az egészségügyben a szolidaritás elve

Korózs Lajos (MSZP) szerint végérvényesen felbomlik a szolidaritási elv az egészségügyben. Azt kérdezte: kaphat-e térítésmentes ellátást egy idős ember? Három olyan ügyet mesélt el, amelyben szerinte ez nem valósult meg. A többi közt egy olyan esetről számot be, amikor az orvos döntötte el, kaphat-e valaki életmentő gyógyszert.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az egészségüggyel kapcsolatos riogatásra nincs ok. Jelenleg nagyságrendekkel, mintegy 500 milliárd forinttal fordítanak több forrást az ágazatra, mint a szocialista kormányok utolsó évében. Az ápolói bérek megduplázódtak és az orvosbérek is jelentősen emelkedtek. Minden nyugdíjasnak kijár az egészségbiztosítás, szögezte le, ha valaki ezen ellátás keretében szándékosan nem írná fel a gyógyszert, az súlyos bűncselekményt követne el.