A bizonyítási teher anomáliái kórházi fertőzések gyanúja esetén
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (nosocomialis infectio) jogi megítélésében vitatható precedenst teremthet az az ügyészségi határozat, amely az Országos Pulmonológiai Intézetben feltételezett ágyipoloska-fertőzés ügyében született. A döntés rávilágít a hatósági nyomozás és az intézményi önellenőrzés közötti határvonal elmosódására.
A panaszos 2025 szeptemberében, egy alvásvizsgálatot követően észlelt rovarcsípéseket. Az intézmény belső vizsgálata – ellentmondásoktól nem mentesen – gyorsan lezajlott, és nem állapított meg fertőzöttséget. A rendőrség a feljelentést elutasította, arra hivatkozva, hogy bár a csípések ideje egybeesik a kórházi tartózkodással, a nagy forgalom miatt a kártevők megjelenése „fokozottan előfordulhat”.
Az I. és XII. Kerületi Ügyészség helybenhagyta az elutasítást. Indoklásuk szerint a fertőzés és egy esetleges szabályszegés közötti kapcsolat csupán vélelem maradt. A vádhatóság érvelése szerint a feljelentés nem jelölt meg olyan konkrét foglalkozási szabályszegést (pl. higiénés mulasztás, takarítási hiányosság), amely elérte volna a büntetőeljárás megindításához szükséges gyanúszintet – foglalja össze a Népszava.
Az ügyészségi határozat több rendszerszintű kérdést vet fel. Az ügyészség a kórház saját belső vizsgálatát független bizonyítékként fogadta el, ami kizárta az objektív, külső nyomozás lehetőségét. A határozat implicit elvárása, hogy a betegnek pontosan ismernie kellene a specifikus egészségügyi, üzemeltetési és higiénés szabályokat a feljelentés megtételéhez. Szakértők szerint ez irreális elvárás, hiszen a nyomozás feladata lenne éppen ezen szabályszegések feltárása. Az eljárás megszüntetése után a beteg előtt csak a pótmagánvád lehetősége áll nyitva, ami kötelező – és saját költségen fizetett – jogi képviseletet igényel. Ez a megoldás a „fizetős igazságszolgáltatás” irányába mutat.
Külön figyelmet érdemel, hogy a 2025. októberi keltezésű határozatot az ügyészség csak 2026. január végén kézbesítette, több mint három hónapos késéssel, magyarázat nélkül. Az ügyben jelenleg már csak a Kormányhivatal vizsgálódik, eredmény nélkül.
Az eset rávilágít arra, hogy a kórházi fertőzések gyanújának kivizsgálása során a hatóságok hajlamosak a mulasztás bizonyítását a sértettre hárítani, miközben az intézményi önellenőrzést elégséges tisztázó erővel ruházzák fel.
