A betegé az adat, de kié a hatalom?
A gyógyítási érdek megóvásával is lenne alternatívája a betegek egészségügügyi adataikkal való tervezett teljes kiszolgáltatásának – tűnik ki a Népszabadság cikkéből.
Gyakorlatilag korlát nélkül kutathatnak majd a betegek korábbi egészségügyi adatai között a kezelőorvosok – a parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint. Ez azt jelenti, hogy – egy központi informatikai adatbázis használatával – bármelyik orvos megismerhetné bármelyik kezelésre szoruló betegnek az összes korábbi egészségügyi információját, kivéve, ha azt az illető előzetesen írásban megtiltotta az egészségbiztosító hivatalában.
– Bárkit bármikor, bárhol érhet baleset, kerülhet váratlanul egészségügyi katasztrófahelyzetbe, s ilyenkor az élete múlhat a helyes orvosi döntésen. Ilyet pedig csak kellő információ birtokában lehet hozni, azaz, ha az orvosnak van lehetősége akár az út szélén vagy a mentőautóban is ellenőriznie: az illető mire allergiás vagy éppen milyen kezelést kap, szed-e, és ha igen, milyen gyógyszert – idézi a lap Selmeczi Kamill háziorvos, aki hozzáteszi: éppen ezért nem szabad elrontani a lehetőséget „kicsinyes és védhetetlen” személyiségi jogi csűrcsavarokkal.
A Népszabadság példákat hoz olyan szituációkra, amikor a beteget komolyabb hátrányok érhetik a korlátlan betekintés miatt. Majd idézi az adatjogvédelemben ismert Alexin Zoltánt, aki szerint a sürgősségi életmentéshez éppen elegendő lenne az információs hálón egy úgynevezett élet mentő „zsebet” működtetni, és ide rögzíteni a legfontosabb paramétereket (gyógyszerallergia, cukorbetegség, vérzékenység). Ennek megnyitása minden orvos számára már jóval kevesebb problémát vetne fel.
De lehetnének más aggálycsökkentő megoldások is. A szintén megszólaltatott Király Gyula, az egészségbiztosító egykori informatikai vezetője szerint: erősíthetné az új rendszer iránti bizalmat, ha például az ügyfélkapun keresztül az állampolgárok is megnézhetnék, hogy ki mikor nézte meg az adataikat. Hozzátette: akkor lehetne még „kerekebb”, támadhatatlanabb az új rendszer, ha a beteg maga dönthetne – például egy úgynevezett kulcskártya segítségével –, mikor kinek enged bepillantást az adataiba – olvasható a Népszabadságban.
