"Mi lesz a betegekkel?"
A kérdést a napi.hu újságírója teszi fel az egészségügy átalakítása kapcsán írt elemző cikke címében.
A magyar egészségügyi ellátórendszer teljes átalakulását vetíti előre a készülő kancellári rendszer: félő, hogy az egészségügy elindul a kétszintűvé válás útján, tovább nő az egyenlőtlenség a hozzáférésben és az ellátás színvonalában, a munkáltatói jogkörök delegálása pedig tovább fokozza a hr-krízist – legalábbis az eddig kiszivárgott koncepció alapján – olvasható a napi.hu-n.
Egyelőre csak a Népszabadság múlt heti cikkéből tájékozódhatunk a körvonalazódó, a hazai egészségügyet alapjaiban megváltoztató kancellária-rendszerről, amely egy eddig példa nélkül álló modellt kíván működtetni, s amelynek a jelenleg még teljesen ismeretlen részletei alapvetően meghatározzák az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét és színvonalát – írja továbbá a lap munkatársa. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer előkészítésére alig több mint fél év áll rendelkezésre, miután az új struktúra a tervek szerint 2017 január 1-től indul.
A kiszivárgott kormány-előterjesztés szerint egy-egy kancellár illetve kancellária egy-, másfél millió lakos egészségügyi ellátását szervezheti (azaz a kancelláriák lakosság-száma "véletlenül" megegyezik a jelenlegi nagytérségi egészségügyi ellátási területekkel), és felügyeli a 600 milliárdos szakellátás rájuk jutó részének elköltését is, a kórházak önállósága pedig megszűnik – emlékeztet a cikk az információra.
A további elemzésért kattintson a napi.hu-ra.
