"Folyamatosan romlik a lakossági gyógyszerellátás helyzete"

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága által készített tanulmány tartalmazza a törvény hatályba lépését követő, a gyógyszertárak létesítésének és működtetésének engedélyezésére vonatkozó szabályozásban érintett kormányzati szervek és állami hivatalok gyakorlatában összegyűlt tapasztalatokat.

Mindezek alapján az államtitkárság szerint elmondható, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzete az előző kormányzat által végrehajtott gyógyszerpiaci liberalizáció, valamint a konvergencia-programhoz kapcsolódó forráskivonás következtében folyamatosan romlik. A szakmai jelentés szerint "a jelenlegi szabályozás hátráltatja az államot a minden polgár számára egyenlő feltételekkel nyújtandó gyógyszerellátási kötelezettségének biztosításában."

A minisztérium emlékeztet, hogy a Nemzeti Együttműködés Programban szerepel, hogy a kormány megállítja a gyógyszerpiaci liberalizációt és újraszabályozza a gyógyszertárak létesítését és működtetését. "Mindezen a jelentésben is megjelölt hiányosságok rendezésének céljából kerül sor 2010. II. félév során a Gyftv. módosítására".

Az előkészítés során a NEFMI írásban kérte a gyógyszerpiaci szereplők teljes körét, hogy módosítási javaslataikat küldjék meg. A felkérésre összesen 21 írásos vélemény érkezett. A minisztérium hangsúlyozza, "az új szabályozásban mindent meg kell, hogy előzzön a betegek érdeke".

Egészségügyért Felelős Államtitkárság jelentése

Az előzmények

A jelentés külön bekezdésben taglalja a 2006-ot megelőző időszakot, majd a patikaliberalizáció hatásait elemzi: "megállapítható, hogy a 2006-ig alapvetően szükségletalapú szabályozást 2007-ben versenypiaci szabályozás váltotta fel. (...) A korábbi, szociális piacgazdasági elven felépült modellt liberalizált modell váltotta fel, melyben a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai önkormányzat) szemben megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe." A jelentés ismerteti az Uniós szabályozást és gyakorlatot is.

A gyógyszertárak számának változása

A fejezet a gyógyszertár létesítés szabályozásának eredményeit mutatja be (1. táblázat): 618 új gyógyszertár létesült, ezek közül 526 közforgalmú, 62 fiók-, 29 kézi- és 1 intézeti gyógyszertár. Az új gyógyszertár létesítések szinte kizárólag a nagyvárosokban javították a gyógyszerhez való hozzáférést - olvasható a jelentésben. 2007 januárja óta 123 közforgalmú gyógyszertár szűnt meg, továbbá 54 fiókgyógyszertár fejezte be véglegesen működését.

1. táblázat: Működő gyógyszertárak számának alakulása:

Mit mond az ÁNTSZ és az EBF? 

A jelentés külön részletezi az ÁNTSZ tapasztalatait - foglalkozik többek közt a gyógyszerforgalmazás, internetes gyógyszerrendelés, gyógyszerészi gondozás, gyógyszertáron kívüli forgalmazás, lakossági panaszok, patikai árrés, a beszállítói tartozások vagy a generikus program kérdéseivel - valamint bemutatja (jóval rövidebb terjedelemben) a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet észrevételeit.

A jelenlegi helyzet összegzése

A tanulmány elismeri, hogy a nagyvárosokban a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehetőségei bővültek mind a gyógyszertárak számát, nyitvatartási idejének hosszát, mind a gyógyszerválasztékot tekintve, azonban úgy fogalmaz: a piaci verseny a lakossági gyógyszerellátás minőségét illetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minőségi szolgáltatások országos szintű egyenletes elterjedése helyett a hozzáférési esélyegyenlőtlenség irányába torzul a rendszer és a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertárak esetében a működtetést veszélyeztető terhek növekedése figyelhető meg.

Az anyagot összeállító egészségügyi államtitkárság megállapításai az összesített adatok és információk alapján:

- az új gyógyszertárak nem a vidéki kistelepüléseken létesültek,

- a vidék gyógyszerellátása nem javult,

- a városokban egyfajta „kapacitás-többlet” jött létre,

- aminek következményei pl. a kedvezőtlenebb fajlagos működési költségadatok, a kistelepülési gyógyszertáraktól forgalomelszívás, a gyógyszertárak közötti verseny fokozódása, ami azonban egészségügyi céloktól eltérő és a gyógyszer- és betegbiztonságot veszélyeztető gyakorlatot generál,

- a méretgazdaságossági határ nő (mert az ágazati árrés-tömeg és az egy gyógyszertárra jutó árrés is csökkent, továbbá a forgalom átstrukturálódása miatt),

- a szakágazat csökkenő jövedelemtömegének koncentrációja egyre nagyobb mértékű (2008-ban a veszteségek beszámítása fölötti, összevont adózott eredmény felét a vállalkozások alig egyhatoda realizálta),

- a gyógyszertárak növekvő számban válnak veszteségessé,

- a gyógyszertárak a forráshiány és a rossz árrés-struktúra miatt készletezési gondokkal küzdenek,

- a nagymértékben veszteséges magisztrális gyógyszerkészítést egyre kevesebben vállalják,

- folyamatos az eladósodás, ami miatt a gyógyszertárak növekvő hányada kerül nagykereskedői érdekkörbe. Ez a gyártókat is magába foglaló vertikális integrációt jelent;

- a gyógyszertárak növekvő hányada bezárásra kényszerül, ez az ellátás stabilitását és biztonságát veszélyezteti,

- a (személyi jogos) gyógyszerészek szakmai önállósága a nem gyógyszerészi tulajdonú gyógyszertárakban nem biztosított,

- szabálytalan működtetés esetén a tulajdonosokkal szemben valódi szankciók nem alkalmazhatók,

- a vertikális integráció terjedése miatt növekszik a gyárak és nagykereskedők befolyása agyógyszertári tevékenységre,

- adatok vannak a magatartás-összehangolás terjedésére,

- romlik az ellátás minősége, a szakmai színvonal,

- a szakember-ellátottság nem megfelelő,

- a szakhatósági kontroll nem elégséges,

- a hivatásetikai rendszer nem működik.