"Az egészségügy színvonala romlott a leginkább"
A Népszava szerint legtöbben az anyagi helyzetük miatt aggódnak, de súlyos problémának tartják a közegészségügyben uralkodó állapotokat is.
A Policy Solutions kutatása szerint a magyarok a megélhetés magas költségeit tartják a legfőbb problémának (43 százalék), ezt követően pedig az alacsony fizetéseket (41 százalék). Harmadik helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát említették a legtöbben (28 százalék). Az egy évvel korábban mért sorrend nem változott: a problématérkép negyedik helyén változatlanul a korrupció szerepel (24 százalék), írja a lap.
A lista következő három helyén is gazdasági és materiális jellegű problémák helyezkednek el. A magyarok ötöde sorolta a legfontosabb problémák közé a szegények és gazdagok közötti jelentős társadalmi különbséget (21 százalék), a munkáltatóknak való kiszolgáltatottságot és az alacsony nyugdíjakat (19-19 százalék). A nagy társadalmi különbségek a hatodikról az ötödik helyre léptek előre a problémasorrendben, a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság a kilencedikről a hatodikra.
Az állami szolgáltatásokat vizsgálva legtöbben a katasztrófavédelem és a tűzoltóság működésével elégedettek (48 százalék). A Policy Solutions kutatása öt olyan területet talált, amelyről többen vannak rossz véleménnyel, mint azok, akik pozitív értékelést adtak. A közmédia színvonala, a közlekedés és az utak állapota, a közoktatás, a szociális ellátórendszer, valamint a közegészségügy helyzete miatt fejezték ki legtöbben nemtetszésüket.
A magyarok szerint 2010 óta messze az egészségügy színvonala romlott a leginkább: 48 százalék sorolta azon három terület közé, amelynek minősége a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt tizenkét évben. A dobogó második és harmadik fokára a szociális ellátórendszer (24 százalék) és a közoktatás (23 százalék) került.
A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne magának biztosítani a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie. A megkérdezettek csaknem négyötöde gondolja azt, hogy a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást is abban az esetben, ha az állami egészségügy nem tudja a betegek számára rövid időn belül biztosítani a szükséges diagnózis felállítását vagy a kezelést. Szintén elsöprő többség támogatja az ápolók bérrendezését.