2030-ig nem ismerhető meg az egészségügy átalakítási terve
Érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Alkotmánybíróság a K-Monitor panaszát az egészségügyről készült és tíz évre titkosított tanulmány ügyében, írja a 24.hu.
Ez azt jelenti, hogy minimálisra csökkent annak az esélye, hogy a 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cég által a Belügyminisztérium megrendelésére készített, több száz oldalas dokumentumot megismerhesse a nyilvánosság.
A K-Monitor 2023-ban perelte be a Belügyminisztériumot, hogy közérdekű adatként adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című tanulmányt, amelynek tartalmáról sokat ugyan nem lehet tudni, de azt igen, hogy ez nagyjából a kormány sorvezetője az egészségügy átalakításához. A nemzetközi tanácsadó céggel 2020 májusában, a Covid hazánkba érkezése után nem sokkal arról szerződött a Belügyminisztérium, hogy elkészít egy átfogó tanulmányt a magyar egészségügy helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a rendszer átalakítására. Nem véletlenül esett a belügy választása a BCG-re: a tanácsadó cég egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, illetve a javaslattétel a döntéshozóknak. Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak.
A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött. A közpénzből készült tanulmányból legalább azokat a részeket nyilvánosságra kellett volna hozni, amelyek az egészségügy helyzetleírását, azaz a valóságot mutatják be. A valóságot nem lehet titkosítani – mondta a 24.hu kérdésére Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje.
A másik kifogás az volt, hogy a BM azon túl, hogy zárt iratként benyújtotta a bíróságnak a tanulmányt és az arról szóló szerződést, mást nem állított a perben. Nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, pedig ezt a tárcának kellett volna elmagyaráznia. Ahogy azt is, hogy a tanulmány egyes részei milyen döntésekhez kapcsolódnak, illetve hogyan zajlik az egészségügy reformja, meddig tart, milyen szereplők vesznek részt a folyamatban – tette hozzá az ügyvéd.
Az Alkotmánybíróság végzése szerint az tényállási, bizonyítékértékelési és törvényértelmezési – vagyis nem az Alkotmánybíróságra tartozó – kérdés, hogy a kért adattömeg további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja-e, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság „nem talált olyan körülményt, amelyet érdemi alkotmányossági vizsgálatot igénylő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.”
Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
