hirdetés
2024. május. 15., szerda - Zsófia, Szonja.

Gazdaság

19 százalékos adó az offshore cégekre?

Csütörtökön kerülnek a T. Ház elé a részletes szabályok

Forrásadó bevezetésére kell számítani az offshore területekre irányuló kifizetések esetében, azt azonban egyelőre homály fedi, hogy az adójogszabály-módosítások hány százalékos adót vetnének ki az ilyen ügyletekre.

Szakemberek 5 és 20 százalék között bármekkora közteher-szintet elképzelhetőnek tartanak, lapunknak pedig pénzügyi körökből egy 19 százalékos adókulcsot neveztek valószínűnek. A magyar kormány emellett valószínűleg úgy is elejét venné az idehaza fizetendő adó minimalizálásának, hogy a jövőben az adóhivatal vizsgálná: valós gazdasági esemény húzódik-e meg az alacsony adókkal kecsegtető államban történő cégalapítás mögött.
Becslések szerint évente mintegy 1000–1500 offshore céget alapítanak Magyarországon, az ellenőrzéseket azonban a pontos adatok hiányán túl az is nehezíti, hogy erre a területre szakodosott ellenőrzési osztály nincs az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH).
Bár a részletes jogszabály-javaslatok valószínűleg csak ma látnak napvilágot, szakemberek szerint szóba kerülhet az off-shore államokat diszkriminálni hivatott „feketelista” kibővítése is. Ebben a magyar kormány támaszkodhat az OECD április 2-i jelentésére is, a szervezet ugyanis a hónap elején vette sorra az úgynevezett Nemzetközi Adózási Standardeknek megfelelni szándékozó, valamint az ettől vonakodó országokat.
E besorolás szerint az utóbbi kör már csupán négy országot – Costa Ricát, Malajziát, a Fülöp Szigeteket, valamint Uruguay-t – ölel fel, vagyis időközben a korábbi besorolások szerint még együtt nem működőnek minősülő három európai ország, Andorra, Lichtenstein és Monaco is vállalta az adatszolgáltatási kötelezettséget adózási kérdésekben – mutat rá Gerendy Zoltán.
A BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere hozzáteszi: a magas adókulcsú államok a jelen világgazdasági környezetben nem tudnak és már nem is akarnak az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett és ily módon kieső adóbevételekről lemondani. Az ezekre vonatkozó becslések volumene pedig igen meggyőző: egyedül az USA évi közel 100 milliárd dollár adóbevétel-kiesést jelez az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett vállalati és magán tranzakciók miatt és az ilyen területekre „menekített” tőke összértékét 11 500 milliárd dollárra becsülik. Az adózás alól kivont magánvagyonok értékét nemzetközi pénzügyi tanácsadók 2007-ben 7,3 milliárd dollárra tették.
Az adóparadicsomból származó információk átadásáról az érintett adóalanyokat nem értesítik, ennek eredményeképpen az információcserét kezdeményező adóhatóság az érintett adózókat rendkívül kellemetlen helyzetbe tudja hozni – szögezi le Gerendy Zoltán. Különösen akkor, ha a vizsgált adózó korábban az adatcsere során kapott információkkal ellentétes nyilatkozatot tett.
Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy az adótervezés nem egyenlő az adómegkerüléssel, és a nagy nemzetközi vállalatok szinte kivétel nélkül élnek az adótervezés lehetőségével – mutatott rá lapunknak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az utóbbi időben igen népszerű az úgynevezett pénzügyi képviselet, ennek segítségével ugyanis elérhető, hogy a harmadik országban bejegyzett társaság Magyarországon csak az áfát legyen köteles befizetni, az egyéb adókat nem. A társasági adót ugyanis a harmadik országban működő anyavállalat fizeti meg, itt azonban általában nagyon alacsony vagy egyenesen nulla az adóteher. Fontos azonban, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a cégeknek mindenképpen keletkezik magyarországi adótelephelyük, és ezzel nemcsak áfa-, hanem társasági és helyi adófizetési kötelezettségük is.

Világgazdaság Online

cimkék

hirdetés

Könyveink