Uniós pénzből javulhat a mentők kiérkezési ideje
15 perc (frissítve)
Kolonics György váratlan halála sokakat késztetett vitára, vádaskodásra, méltó és méltatlanabb megnyilatkozásokra, magyarázkodásra. Az elmúlt napok fejleményeit követően, hétfőn Horváth Zsolt parlamenti képviselő (Fidesz) sajtótájékoztatóján egyebek között úgy fogalmazott: „arra kérjük (...) a kormányt, ezt a helyzetet gondolja újra, hagyja abba a félretájékoztatást, és biztosítsa a magyar emberek adóforintjaiból azt, hogy a legelemibb ellátáshoz, veszélyhelyzet esetén az egészségügyi sürgősségi ellátáshoz (...) hozzá lehessen jutni az országban 15 percen belül”.
A politikus utalt arra, hogy vannak olyan térségek az országban, amelyekben baj estén nem ér ki a mentő a nemzetközileg elvárt időn, 15 percen belül. Információi szerint jelenleg 26 olyan térség, ha úgy tetszik, fehér folt van az országban, amelyekben esély sincs arra, hogy a mentő az elvárt időn belül a helyszínre érkezzen. A fővárosban az útlezárások miatt ma 5-6 olyan terület van, ahová a mentők biztosan nem érkezhetnek meg az elvárt idő alatt. Horváth Zsolt szerint egyébként a mentés kapcsán az volt „az utóbbi hetek legarcpirítóbb kijelentése”, amikor a kormányszóvivő azt mondta: komoly eredménynek kell tekinteni, hogy a mentők az esetek háromnegyed részében 15 percen belül a helyszínre érkeznek. Az Orbán-kormány idején a kiérkezési idő – egy akkor készült felmérés szerint – 75-78 százalékban 15 percen belüli volt. A politikus szerint e téren az elmúlt hat évben tehát nem volt előrelépés.
A mentő az EU tagállamaiban sem ér mindenhová az ajánlott 15 percen belül; ez a legfejlettebb országokban is csupán az esetek 90-92 százalékában történik meg. Magyarországon, az Országos Mentőszolgálat adatai szerint jelenleg az esetek 78 százalékában tudják teljesíteni az elvárt, 15 perces kivonulási időt, amelyen – uniós források bevonásával is – javítani szeretnének. Egyebek között erre is figyelmezet a szaktárca abban a közleményben, amelyet Horváth Zsolt sajtótájékoztatóját követően tettek közzé. A minisztérium adatai szerint az elmúlt négy évben a kormány mintegy hétmilliárd forintot fordított a mentőszolgálat fejlesztésére, a légimentés és az eszközpark korszerűsítésére, mentőállomások építésére és a mentőautók felszerelésére életmentő-készülékekkel. A mentőautók átlagéletkora öt év alá csökkent, 26 állomás újult meg, illetve épült fel, és 396 esetkocsival, rohamkocsival és mentőkocsival bővült az Országos Mentőszolgálat gépkocsiparkja. A következő években csaknem 16 milliárdot terveznek a sürgősségi ellátás korszerűsítésére. Új mentőállomások felépítésére, mentőkocsik beszerzésére, mozgó intenzív osztályok (MICU) és a légimentés fejlesztésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv 11,5 milliárd forintot szán, valamint további 3,5 milliárdot különít el 6 régió számára. A közép-magyarországi régió 600 millió forint pályázati pénzzel rendelkezik hasonló célra.
Medical Online
Versenytársak a súlyponti kórházak
Az elégtelen finanszírozás és az állandó munkaerőhiány sújtja leginkább a mentőszolgálatot, amely azelőtt vonzó munkahely volt, ám mára folyamatosan deklasszálódott. Kevés a szakképzett orvos, az oxyológus, mert az egészségügy átszervezése során a sürgősségi osztályok kialakításával és a súlyponti kórházak minősítésével komoly versenytárs keletkezett: a kiemelt kórházak által felkínált bérek sokszor kétszeresét, háromszorosát teszik ki a mentőszolgálat által biztosíthatónak, így az elvándorlás megkezdődött.
Egészségtelenül magas a részmunkaidősök aránya, a betöltött státuszok mintegy ötven százaléka (224 státuszhoz mintegy 310 munkaszerződés tartozik), ami sok többletadminisztrációval jár. Ez is mutatja, hogy ebből a munkakörből nem igazán lehet megélni, jellemzően másodállásként vállalják az orvosok.
A mentőtisztek esetében a jelentősen bővült képzés ellenére folyamatos, legalább tízszázalékos, a mentőápolóknál még magasabb (tizenhat százalékos) a hiány, míg a mentőgépkocsi-vezetőknél nyolcszázalékos. A szükséges létszám: 7055 ezzel szemben 6421-en dolgoznak, tehát 630 fő hiányzik az Országos Mentőszolgálat állományából.
A szolgálat tevékenységét kedvezőtlenül érintették a jogszabályváltozások, reformok: a súlyponti kórházak kialakításával és a megváltozott beutalási renddel megnövekedtek a betegutak, gyakran az ellátási területet hosszabb időre el kell hagyniuk mentőegységeknek, amelyek így kiesnek a primer mentési feladatok ellátásából. A betegszállítás leválasztása is érzékenyen érintette a mentőket, és már megmutatkozott, hogy más a lobbiereje a magántársaságoknak, amelyek azóta kétszer is a díjak emelését kérték.
Forrás: Weborvos