Zárt kasszával szorongatják a jeltolmácsokat
Az állami pénzből finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgálat furcsa – bár az egészségügyben nem ismeretlen – fizetési gyakorlatáról ír a hvg.hu.
A lap arról számol be, hogy a siketeknek segítő jelnyelvi tolmácsoknál bevett gyakorlattá vált, miszerint a törvényes óradíjuknak esetleg csak harmada jut el hozzájuk, ráadásul rendre utólag derül ki, hogy mennyiért is dolgoztak.
Ha az adott hónapban a siketek több órában kérnek tolmácsolási segítséget, és így elfogy az erre szánt keret, akkor országosan „arányosítják”, vagyis levesznek a kifizetésből. Így a jelnyelvi tolmácsok tulajdonképpen maguk ellen dolgoznak, minél több siketnek segítenek az állami szolgáltatás keretében, annál kevesebb pénz juthat el hozzájuk.
A minisztériumtól érkező közpénzt a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK Kft.) osztja el a tolmácsszolgálatokat fenntartó szervezetek között. Amikor a keret nem elég, az FSZK egyszerűen egy körlevélben – utólag - tájékoztatja a több mint 20 szervezetet, hogy az adott hónapban csak az óradíjak hány százalékát tudja kifizetni. A lap forrásai szerint csak az utolsó évben többször volt 50-60 százalékos a finanszírozás, ami a tolmácsokon csattant, akik a törvényben garantált 8120 forintos óradíjból volt, hogy alig több mint 2000 forintot kaptak végül kézhez - olvasható a hvg.hu-n.
