www.szechenyiterv.gov.hu
A Nemzetgazdasági Minisztérium elindította a Széchenyi Terv honlapját. Az ezer milliárdos pályázat keretében fürdőfejlesztésekre, gyógyturizmusra, egészségügyi kutatásokra, s különböző termékek gyártására lehet majd pénzt nyerni.
- GKI: álmodozás az Új Széchenyi Terv
- Egészségturisztikai központot álmodnak Siófokra
- Amivel máris rövidíthetők lennének a betegvárólisták
- Egészségturizmus: eljött a mi időnk?
- A gyógyszeripar is bekapcsolható az egészségiparba
- Az egészségturizmus az egészségipar húzóága
- Kúranagyhatalom leszünk?
- Kiemelt program az egészségipar
Mint arról a MedicalOnline is beszámolt az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz, melyek közül a "Gyógyító Magyarország" című fejezet az egészségiparra fókuszál. A Nemzetgazdasági Minisztériumban készülnek az új Széchenyi-terv jövőben megnyíló pályázatai, amelyekre ezermilliárd forint jut az uniós támogatások átcsoportosításával. Egyebek mellett fürdőfejlesztésekre, gyógyturizmusra, egészségügyi kutatásokra, s különböző termékek gyártására lehet pénzt nyerni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember végén az egészségipar szereplői számára konzultációt tartott, melynek házigazdája Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára volt. Bevezető előadásában ismertette az Új Széchenyi Terv tervezésének jelenlegi állását, elmondta, hogy a kormány a természetes gyógytényezőkre, valamint az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus támogatását tűzte ki célul. A helyettes államtitkár szerint az eddigi, egymástól sok esetben elkülönülő, pontszerű fejlesztések helyett komplex szemléletű, az adott térség összes fontosabb turisztikai szereplőjének összefogásával megvalósuló projektekre van szükség az egészségturizmus terén. A testi mellett a lelki egészség fontosságát hangsúlyozandó, kulturális turisztikai témájú pályázatokat is tervezne a tárca.
Az egészségipar elválaszthatatlan része az egészséges táplálkozás, ezt támogatandó, konyhareformot is hirdetne a minisztérium, első lépésben a közétkeztetés, illetve a kereskedelmi vendéglátás számára kínálnának az egészséges ételek előállításához szükséges konyhaeszközök beszerzésére pályázati forrásokat.
Az egészséges életmód és a turizmus kézenfekvő találkozási területe az aktív turizmus (pl. a természetjárás), ezért a turizmus ezen ága is számíthat a kormányzat támogatására. Az Európai Duna Stratégiához illeszkedve az elképzelések között szerepel a dunai hajózás infrastruktúrájának fejlesztése. Folytatódik a helyi szereplők összefogásán alapuló turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kiépítése is, az újabb pályázatok a tervek szerint még ebben az évben megjelennek. Végül elmondta, hogy az egészségipari programok kellő megalapozásához egy nagyszabású nemzetközi piackutatás lebonyolítását is tervezik.
A konzultáción Bálint Attila a gyógyvíz alapú kozmetikumok piacának tendenciáiról, hazánk lehetőségeiről beszélt. Nem festett rózsaszín képet, hisz köztudott, hogy a kozmetikai piac teljes vertikumának lefedéséhez hatalmas tőkével rendelkező nagyvállalatok szükségesek. Ezért – az ambiciózus cél fenntartása mellett – célszerű lenne szűkebb piaci szegmensek megcélzása. E téren már vannak jó gyakorlatok, működik olyan magyar kkv, amelynek hazai alapanyagokból, itthon készített termékkel sikerült a legmagasabb minőségű és árkategóriájú kínálati szegmensbe betörni. A sikerhez Bálint Attila szerint elengedhetetlen a természeti adottságok jó kihasználásán túl a multinacionális vállalatoknál meglévő üzleti kultúra és pr-marketing tudás átvétele. Úgy vélte, a kozmetikai ipart azért tartja a magyar gazdaság egyik kitörési pontjának, mert túl azon, hogy munkahelyeket teremt, adóbevételeket eredményez, és jelentős az innovációs igénye, az egyik leghatékonyabb reklámfelület az országnak.
Háber Tamás az egészséges étkezésről tartott előadást, melynek során felhívta a figyelmet a hazai élelmiszer alapanyag gyártás fejlesztésének fontosságára, és garantált felvevőpiac biztosítására. Dancs Zoltán az egészségipari beruházásokról beszélt. Előadásában több, a fejlesztések szempontjából alapvető irányt, kérdéskört említett. Kiemelte a 2011-es magyar EU elnökségben rejlő lehetőségeket, példaként említve az európai betegbiztosítási rendszerek összehangolását. Elmaradásokat lát a kutatás terén, mindenekelőtt a gyógyvizek orvosi kutatással alátámasztott, igazolható hatásmechanizmusának kutatása tekintetében. A nemzetközi versenyben nem az árakkal, hanem a szolgáltatások minőségével kell kitűnnünk – mondta, majd hozzátette: fontosnak tartja a jó marketinget, illetve a turisztikai szakképzés megújítását. Javasolta egyedi, innovatív projektek támogatását. Egyetértve a Széchenyi Terv vitairatában foglaltakkal, elsődlegesnek nevezte a termálvizek feltárását és komplex hasznosítását. Külön irányként nevesítette az archaikus fürdőkultúra felelevenítését, illetve a gyermek-, illetve családbarát fejlesztéseket. Hasonlóan a korábbi felszólalókhoz, hangsúlyozta, hogy a hazai adottságokból itthon kell hasznot csinálni (pl. a hévízi iszapot ne az USA-ban dolgozzák fel).
Drahos Péter a szakképzés jövőjével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Végül Michalkó Gábor tartott rövid előadást az ökoturizmus és az életminőség témában. Kifejtette, hogy az ő értelmezésében az Új Széchenyi Terv fő üzenete az életminőség javítása, amelyhez a Gyógyító Magyarország elképzelés és fejlesztési prioritás nagyban hozzájárulhat. Jelenleg a belföldi utazási döntésekben nem elsődleges motivációs tényező az egészség. Az ökoturizmus és az egészségturizmus összekapcsolására jó lehetőség a természetvédelmi területeken lévő gyógyfürdők, gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek fejlesztése. Fontosnak tartaná továbbá a gyógynövények gyűjtésének és feldolgozásának, valamint a fitoterápia támogatását.
A Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország fejezetéhez számos szakmai szervezet nyújtott be javaslatot, melyet www.szechenyiterv.gov.hu honlapon itt megtekinthet.
Kiemelt területek:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság