Táplálkozás
Videojátékokkal a gyerekkori elhízás ellen
Ki gondolná, hogy a videojátéktól fogyni is lehet, sőt hatékony fegyverként használható a gyerekkori elhízás ellen is? Pedig tudományosan bizonyított tény, hogy a videojátékkal játszó gyerek szervezete kétszer-háromszor annyi energiát használ fel, mint például tévénézés közben. Ennek jeleként a videojátékok megemelik a pulzusszámot is, sőt kedvezően hatnak a nagy verőerek rugalmasságára is.
Első pillantásra hihetetlennek tűnik ugyan a fenti állítás, ami ellentmond minden logikának – mégis igaz. Korántsem mindegy persze, milyen típusú videojátékokról is beszélünk pontosan. A Pediatrics című lap augusztusi számában ismertetett tanulmány szerzői két aktív videojáték – a táncra buzdító Dance Dance Revolution (DDR) és a különféle sportágak (tenisz, ökölvívás, teke stb.) szimulálására alkalmas Nintendo Wii – közben mérték a pulzusszámot és az energiafelhasználást huszonhárom, 10–13 éves gyerek (14 fiú és 9 lány) esetében. Kiderült, hogy nem minden videojáték egyenes és biztos út a mozgásszegény életmód és az elhízás felé, éppen ellenkezőleg. A tévéképernyőről szóló zenére ugráló vagy a virtuális pályán sportoló gyerekek szervezete ugyanis – az előre beállított nehézségi fokozattól függően – kétszer-háromszor annyi energiát használt fel (miközben a pulzusszám is gyorsult, és hosszú távon az erek is jobban megőrizték rugalmasságukat), mint tévénézés, vagyis a képernyő előtti passzív bambulás közben. A virtuális ökölvívás vagy a DDR kettes fokozata nagyjából annyi energiát igényel, mint a futószalagon 5,7 km/óra sebességgel végzett gyaloglás.
Az oklahomai kutatók úgy vélik, hogy szó szerint létfontosságú, hogy azokat a gyerekeket is kimozdítsák kényelmes pozíciójukból, akik pillanatnyilag kizárólag a tévé vagy a számítógép előtt ücsörögnek, és nemigen lehet őket rábírni semmiféle aktív időtöltésre. A helyzet súlyosságát jól tükrözik az amerikai statisztikai adatok, melyek szerint a gyerekek csaknem egyharmada túlsúlyos (azaz testsúlya meghaladja az életkori átlag alapján meghatározott 85-ös percentilist), ami számos hosszú távú egészségi következménnyel (felnőttkori elhízás, cukorbetegség stb.) fenyeget.
Nem kétséges, hogy a szabadtéri sportolást, a rendszeres testmozgást semmi nem pótolja, de az aktív videojátékok hatására talán azok a gyerekek is feltápászkodnak a pattogatott kukorica mellől, akik egyébként soha nem állnának fel a fotelból.
Dr. Simonfalvi Ildikó