Véletlenek sikeres összjátéka
Szegedi sejtvizsgálatok igazolták cambridge-i kutatók új fehérje-biokémiai elméletét, számol be honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak segítségével igazolta egy prominens nemzetközi kutatóhálózat, hogy miként befolyásolja a fehérje-térszerkezet kialakulását a szintetizálódó fehérjealegységek felépítése. A kutatás során gépi tanulásra képes elemző algoritmussal vizsgáltak több mint 600 ezer sejtről készült mikroszkópfelvételt.
Magyar kutatók az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (MTA SZBK) rendelkezésre álló, speciális informatikai háttérrel összekapcsolt mikroszkóprendszer segítségével járultak hozzá egy elmélet igazolásához, amely a fehérjekomplexek szintézise közben fellépő kóros sejtfolyamatokat magyarázza. A fehérjék egy része nagyobb komplexekbe szerveződve látja el feladatát. Az elmélet szerint azonban, ha az azonos alegységekből álló fehérjekomplexek túl korán kapcsolódnak össze a fehérjeszintézis során, akkor a sejtekre káros, úgynevezett fehérjeaggregációs folyamat játszódik le.
A kutatók kimutatták, hogy a funkcionális térszerkezet kialakulásának sikerét alapvetően meghatározza, hogy a fehérjekomplex alegységeinek összekapcsolódásáért felelős régió a fehérjemolekulán belül hol helyezkedik el. Attól függően, hogy e specifikus terület az aminosavlánc elején vagy végén található, kisebb vagy nagyobb eséllyel jön létre működőképes vagy funkcióképtelen óriásmolekula. A fehérjekutatás egy új irányát jelentő in vivo vizsgálatsorozat új utakat nyithat a kóros fehérjeszintézissel összefüggő betegségek befolyásolásában.
Éppúgy, ahogy a sejten belüli molekuláris folyamatokban kulcsszerepet játszanak a mikrokörnyezeti adottságok, a kutatói együttműködést is egy szerencsés tudományos találkozás hozta. A szegedi projektrészt vezető Kintses Bálint, az MTA SZBK Szintetikus és Rendszerbiológiai Egységéhez tartozó Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport kutatója egy konferencián ismerkedett meg Sarah A. Teichmann-nal, a brit Wellcome Trust Sanger Institute genetikai intézetének igazgatójával, aki egyike a legelismertebb szaktekintélyeknek a fehérje- és genomkutatás terén.
A közös kutatói érdeklődés rövidesen közös munkát hozott: kiderült, hogy a nemzetközi kutatóközösség számára egyedülálló lehetőséget nyújtana a Szegeden kifejlesztett sejtvizsgálati módszer. A prominens cambridge-i és oxfordi kutatókkal elindult kooperáció keretében az MTA SZBK-ban, a Horváth Péter által létrehozott, teljesen automatizált mikroszkóprendszeren, Pál Csaba, Papp Balázs és Magyar Zoltán csoportjaival karöltve, végeztek genomszintű hatásvizsgálatokat. A közös kutatómunka mára jelentős eredményeket hozott – legfrissebb eredményeiket a szerkezeti biokémiai folyóirat, a Nature Structural and Molecular Biology közölte.
