Hagyományt teremtenek az egészségügyi miniszterek

Az egészségügyet 1990 óta irányító 14 vezető közül nyolcan vettek részt, és ott volt Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter is, aki követendő példának tartja az egészségügyi államtitkárság működését.

Kökény Mihály szocialista képviselő, aki 1996 végétől 1998-ig a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere volt, kiemelte: már ebben az időszakban is a politika és a szakmai lobbi foglyai voltak, ez akadályozta az átalakítást. A rendszerváltás után az egészségügy szempontjából jelentős törvények születhettek meg, így az egészségbiztosítási törvények, ekkor sikerült először szabályozni a térségben a betegjogokat, új ellátási formák jelentek meg, köztük az otthoni szakápolás. Sajnálja, hogy elmaradt az egészségbiztosítás modernizálása, továbbá hogy a népegészségügy, a megelőzés kérdései nem voltak előtérben.

A következő egészségügyi miniszter, Gógl Árpád (Fidesz, 1998-2000) arról beszélt, hogy szerencsés volt, mert olyan periódusban vezette a tárcát, amikor a törvényhozási rendszer "durván kész volt", továbbá elindult az uniós csatlakozás is. Tevékenységei közül kiemelte a képzési, továbbképzési rendszer kialakítását, a rezidensképzés elindítását, utóbbi kapcsán viszont elismerte, hogy az később kisiklott. Mint mondta: az egészségfejlesztést, a megelőzést tartotta fontosnak, ennek nyomán büszke az oltások rendezésére, az első ingyenes, influenza elleni oltások beadására.

Mikola István az Orbán-kormányban 2001 elején vette át az egészségügyi tárcát. Mint mondta, ténykedését tűzoltással kezdte, erre az időszakra esett a hírhedté vált "fekete angyal-ügy". Szólt arról is, hogy számos harcot kellett megvívnia az ágazatban, előfordult, hogy "saját csapata" szavazta le. Négy intézkedését emelte ki: az egészséges nemzetért népegészségügyi program előkészítését, a hároméves gyógyszer-megállapodás megkötését, a térítésmentes fogmegtartó kezelések ügyét, illetve a kórháztörvényt.

Csehák Judit (2002-2003, Medgyessy-kormány) visszaemlékezett a rendszerváltás előtti miniszterségének eredményeire is. Második minisztersége idejéről kiemelte, hogy 150 milliárddal konszolidálták az ágazatot, továbbá 50 százalékos béremelést hajtottak végre. Az utóbbi intézkedésre viszont elmondása szerint nem büszke, mert azzal együtt nem határozták meg a szakmai követelményeket. Megjegyezte, hogy az egészségügy eredményes irányításához többek között helyzetfelismerésre, kidolgozott stratégiára, megbízható, szakértő végrehajtó apparátusra, kellően erős politikai háttérre, a miniszterelnök támogatására, valamint a pénzügyminisztertől az ágazat működtetéséhez szükséges forrásokról írásos nyilatkozatra van szükség.

Kökény Mihály a második miniszterségét kevésbé eredményes időszaknak nevezte, amikor sok aprómunkát végzett, de sok minden félbe is maradt. Nagy hibának tartja, hogy az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett kórháztörvényt nem vitték végig.

Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere sikerei közül a nemzeti egészségügyi program, a sürgősségi, az onkológiai program elindítását emelte ki, továbbá megkezdődhettek az uniós fejlesztési tervek is. Nehézséget okozott viszont a madárinfluenza. Rácz Jenő megjegyezte: megnyerték a választásokat, így lehetőség lett volna végrehajtani a kampányban meghirdetett ígéreteket, de nem így történt.

Horváth Ágnes, aki a Gyurcsány-kormányban Molnár Lajost váltotta az egészségügyi miniszteri poszton, felidézte, hogy "sokként érte" elődjének távozása. Molnár Lajos intézkedései közül a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, az egészségbiztosítási felügyelet létrehozását és a vizitdíj bevezetését emelte ki. Hozzátette: kudarcként élte meg, hogy a népszavazás nyomán megszüntették a vizitdíjat. Horváth Ágnes azt mondta: csak olyankor szabad miniszterséget vállani, amikor a koalíciós partnerek egyetértenek, nem úgy mint, az ő idejében.

Székely Tamás az MSZP-SZDSZ-koalíció felbomlása után került a miniszteri székbe. Legnagyobb sikerének az egységes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási rendszer kiépítését nevezte, valamint azt, hogy vezetése alatt az egészségbiztosítási alap szaldója pozitív lett. Később a H1N1 influenza elleni harc foglalta le.

Szócska Miklós, az egészségügyi ágazat jelenlegi államtitkára azt mondta: reméli, hogy valóban hagyományt teremtenek a mostani egészségpolitikai vitával, mert ez a parlamentből hiányzik. Mint hangsúlyozta: a kormányzás átvételével egy időben a gazdasági válság "brutális erővel köszöntött be". Ezen időszak első nagy eredménynek azt tartja, hogy egészségpolitikai módszertani paradigmaváltás következett be, de mint mondta, a stratégiai, forrásteremtési döntések meghozatalára nem nagyon van lehetőség, a gyógyszerkasszával folytatott mindennapos harcai ismertek. Az államtitkár megjegyezte: van hiányérzete, de ő "még játékban van".

Szócska Miklós távozását követően az egykori miniszterek többsége azt mondta: a jelen körülmények között nem vállalná az egészségügy vezetését. Úgy vélik, a magyar egészségügy problémáinak megoldásához többpárti, ciklusokon átívelő szakmapolitikai egyeztetésre van szükség. Bár Réthelyi Miklós közölte: kormányzati ígéretük van arra, hogy az ágazat által elért megtakarítások az egészségügyben maradnak, a korábbi miniszterek azt hangsúlyozták: az egészségügynek több forrásra van szüksége, a kormányon belül pedig nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Rácz Jenő megjegyezte: talán olyan kormányátalakítás lehetne a megoldás, amelyben a pénzügyi és az egészségügyi ágazat vezetője helyet cserél.

A volt ágazatvezetők azt hangoztatták, hogy az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Terv helyzetértékelése reális, célkitűzéseinek többsége helyes, sajnálatos módon végrehajtását a Széll Kálmán Terv két kiadása keresztülhúzta. Hibás iránynak tartják, hogy az ágazat azt kommunikálja, hogy a gyógyszerkasszában véghezvitt és tervezett intézkedésekkel mindenki jól jár. Mint többen kiemelték, a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek végrehajtása a betegterhek növelése nélkül elképzelhetetlen. A volt miniszterek szerint a társadalommal nyíltan, "mindenféle politikai sallang nélkül" kell beszélni, a kritikák mellett azonban a jelenlegi egészségügyi vezetés eredményeit is elismerték. Székely Tamás például áttörésnek nevezte a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, amelynek, mint mondta, ha nem is egy-két napon belül, de hamarosan látható eredményei lesznek az ország népegészségügyi mutatóiban.