Van-e bármilyen hatása a számítógépes agytornának?
Egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint lehet, hogy csak időpocsékolás a fejlesztőszoftverekkel végzett elmetréning. Vajon igaz ez?
Az elmúlt öt évben a nyugati világban felvirágzott az elmefejlesztő szoftverek piaca. Adrian Owen angol agykutató nemrégiben írt erről egy átfogó cikket, melyben azt állítja, hogy a témával kapcsolatban eddig megjelent nagyon kevés tanulmány szerint a vizsgálatokban nem használtak megfelelő számú kontrollszemélyt, ezért a szoftverek elmefrissítő hatását alátámasztó tudományos bizonyítékok meglehetősen gyenge lábakon állnak.
Emiatt a BBC úgy határozott, hogy felkéri Owent, próbálja megállapítani, vajon van-e bármiféle pozitív hatása az említett szoftverekkel való gyakorlásnak. Ehhez az egyik tévéprogramjukon keresztül 11 000 önkéntest verbuváltak a vizsgálatban való részvételre. Az önkéntesek vállalták, hogy egy, az agyuk kiindulási állapotát felmérő tesztet követően hat héten át két számítógépes program egyikével gyakorolnak, vagy egyszerűen az interneten szörfölnek azonos ideig. Az egyik – a kereskedelemben is kapható szoftverhez hasonlatos – programban a résztvevők memóriát tesztelő, egyszerű matematikai feladatokat és rejtvényeket oldottak meg, a másikban a kognitív képességeket –a következtetést és a tervezést – célzottan fejlesztő feladatokat. Ezt követően, a hatodik hét után az önkéntesek újabb teszten estek át.
A New Scientist nemrég számolt be a vizsgálat eredményeiről, melyek szerint a két fejlesztő játékot használó csoport tagjai ugyanolyan kismértékű javulást mutattak, mint az interneten szörföző társaik. A programok során tanult képességek nem mutatkoznak meg a kognitív tesztekben, még akkor sem, ha szándékosan hasonló képességek használatára volt szükség azok megoldásához.
