Valójában sokkal kevesebbe kerülnek a gyógyszerkutatások?
Többek között a Nature Medicine áprilisi száma is beszámolt arról a kutatásról, amit Rebecca Warburton egészségügyi közgazdász és Donald Light gazdasági és szervezeti szociológus publikált a Biosciences című folyóirat márciusi számában Demythologizing the high costs of pharmaceutical research, azaz A gyógyszerkutatások magas költségeiről szóló mítosz eloszlatása címmel.
A gyógyszergyártók magas költségeikre hivatkozva különböző adókedvezményeket és magas árat kérnek termékeikért, írja a Nature Medicine-ben Michelle Pflumm, azonban elképzelhető, hogy a hivatkozott 1,3 milliárd dolláros, engedélyezett gyógyszerenként számolt költség valójában csak huszadannyi, 60 millió dollár.
„A gyógyszeripar közgazdászai az elmúlt 35 évben egyre több módszert találtak ki arra, hogyan lehet a gyógyszerek árát magasra felsrófolni” – mondja Donald Light, a tanulmány vezető szerzője.
Az 1,3 milliárdos szám a bostoni Tufts University Center for Drug Development Joe DiMasi által vezetett munkacsoportjának 2003-as jelentéséből eredeztethető (J. Health Econ. 22, 151–185, 2003), amelynek alapja 24 gyógyszercég „önbevallása” volt, és a kritikusok azóta is hiányolják a felhasznált adatok átláthatóságát: se a Tufts, se a gyógyszercégek nem hozzák azokat nyilvánosságra.
Joe DiMasiék 400 millió dollárra becsülték a drogfejlesztés költségeit, amihez hozzáadtak még 400 milliót, mondván, 11 százalékos kamattal számolva (míg az állam például 3 százalékos kamattal számol ilyen esetekben) ennyit veszt egy-egy cég a preklinikai és klinikai vizsgálatok, valamint az engedélyeztetés időszakában, ha pénzét gyógyszerkutatásba fekteti és nem a tőzsdén hasznosítja.
A 2003-ban megállapított 800 milliós hivatkozási alapot 2006-ban emelte fel az inflációra hivatkozva a Pharmaceutical Research and Manufacturers of America nevű szervezet, az USA gyógyszergyártóinak érdekképviseleti szerve.
Michelle Pflumm írása a Nature blogján szabadon olvasható.
A költségek alakulásáról alapos elemzést – és érdekes kommentárokat - olvashatunk például Scott Gavura blogján, a Science based Medicine-n.