Újszülöttkori agykárosodás terminus előtt és után született gyermekeknél
Az újszülöttkori agykárosodást (Little-kór; cerebral palsy, CP) nem progresszív mozgás- és egyensúlyzavarok jellemzik, amelyek az egész élet során fennmaradnak. A motoros működések károsodását gyakran kognitív zavarok és más neurológiai problémák kísérik. A betegség oka a feltételezések szerint magzati vagy kora újszülöttkori agykárosodás. A tünetek nagyon súlyosak is lehetnek, és komoly terhet jelenthetnek a beteg családja és a társadalom számára.
A CP-t kiváltó okok nagyrészt ismeretlenek. Annyit tudunk, hogy egyik legerősebb előrejelzője a terminus előtti szülés – minél inkább idő előtti a szülés, annál nagyobb a CP kockázata. Azonban az összes CP eset háromnegyede a 36. gesztációs hét után született gyermekekben fordul elő, és erre az időszakra vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre a CP és a gesztációs kor kapcsolatáról. Ezt a hiányt kívánták pótolni a szerzők.
Az 1967 óta létező norvég születési regiszter adatait használták fel, és a gesztációs kort az utolsó menstruáció alapján számították ki. Valamennyi olyan, 1967 és 2001 közötti egyszeres szülés adatait felhasználták, amelyek során a gyermek a 37. és a 44. hét között született és nem volt veleszületett rendellenessége. A követési idő a gyermekek 4 éves koráig tartott, mivel ekkorra már biztosan diagnosztizálható a CP. Az elemzés során hét csoportot alkottak, amelyek az egyes gesztációs heteknek feleltek meg. A relatív kockázatok kiszámolásánál a 40. hét adatai voltak a referenciaértékek. Az elemzés során figyelembe vették a gyermek nemét, az anya életkorát és képzettségi szintjét, az egyedülálló anyákat, az apa képzettségi szintjét és a bevándorló státuszt. Mivel az utolsó menstruáció időpontja alapján nem lehet teljesen pontosan megállapítani a gesztációs kort, azoknál a gyermekeknél, akiknél erre lehetőség volt – azaz az 1998 után születetteknél – megismételték az elemzést úgy is, hogy a pontosabb értéket adó ultrahangvizsgálat alapján határozták meg a gesztációs kort.
Összesen 1 682 441 gyermek adatait dolgozták fel, akik közül 1938 bizonyult CP-snek. Az 1. ábra a CP prevalenciáját mutatja a gesztációs kor függvényében, és jól látható, hogy minél korábban, illetve minél később született meg a gyermek a 40. héthez képest, annál nagyobb a CP prevalenciája; a kapcsolatot tehát egy U alakú görbe írja le. Míg a 40. héten 0,99/1000 volt a prevalencia értéke, a 37. héten ennek majdnem kétszerese, 1,91/1000, és a 42. hét után 1,44/1000. Ugyanezt tükrözi a 2. ábra is, amelyen a CP korrigált relatív kockázata van feltüntetve a gesztációs kor függvényében. Ez a kapcsolat még kifejezettebb volt, ha az ultrahangos vizsgálat adatait vették figyelembe: ekkor a CP prevalenciája a 40. héten születettekben 0,36/1000, a 37. héten születettekben 1,17/1000 és a 42. héten születettekben 0,85/1000 volt.
CP miatt változik a szülés időpontja, vagy a változás miatt alakul ki a betegség?
Az eredmények egyik lehetséges magyarázata az, hogy a túl korai vagy túl késői szülés növeli a CP valószínűségét. De legalább ilyen valószínű e magyarázat fordítottja is, vagyis hogy CP esetén zavart szenved a szülés időzítése. A veleszületett rendellenességek esetén kimutatható ez a mechanizmus: anenkefália esetén később, Down-szindróma esetén korábban, és 18-as triszómia fennállásakor később vagy korábban hajlamosak megszületni az újszülöttek. Könnyen lehet, hogy az az agykárosodás, amely később CP formájában mutatkozik, hatással van a megszületés időpontjára. Annál is inkább elképzelhető ez, mivel kimutatták, hogy a CP-s gyermekek már születésük előtt különböznek az egészségesektől: mind testsúlyuk, mind fejkörfogatuk valamivel kisebb a normális gyermekekénél.
Forrás: Dag Moster et al.: Cerebral Palsy Among Term and Postterm Births. JAMA, 2010, 304: 976-982.
