2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Újabb számok a kialvatlanság rovására írva

Így (nem) alszik a magyar

Az Aludj jól, Magyarország! Program keretében 2 és fél hónapon át tartó, országos alvásfelmérést végeztek. A felmérésben több mint 6000-en vettek részt, válaszaik alapján pedig érdekes következtetéseket sikerült levonni a magyarok alvási szokásairól.

Helytelenek az esti rutinjaink

A legtöbben (a kitöltők 63%-a) 9 és 11 óra között fekszenek le aludni, és a lefekvés előtti egy órában, illetve közvetlenül az alvás előtt is a TV előtt és/vagy okoseszközökkel a kézben töltik az idejüket. Sőt, a válaszadók 13%-a ezeknek az eszközöknek a működése közben alszik!

Ahogy arra az Aludj jó, Magyarország! Program elindítója, Id. Hahn Gábor Zsolt is felhívja a figyelmet, ez kimondottan helytelen rutin. Ezek az eszközök (Tv, számítógép, tablet, okostelefon) ugyanis olyan rövid hullámhosszú, kék fényt bocsátanak ki, amely aktiválja a „belső óránkat”, ezáltal csökkenti az álmosságért felelős melatonin hormon termelődését. Ezek után nem annyira meglepő, hogy a válaszadók egyharmadának (33%) több mint fél órába telik az elalvás, és az éjszaka sem túl pihentető.

Csak álom a 7-8 óra

Sokaknak nem csak az elalvás okoz nehézséget, de maga az alvás sem kielégítő: 30% kevesebb, mint 6 órát alszik éjszakánként. Ez már önmagában is sokkoló lehet, de a matek még hátra van: a WHO ajánlása szerint napi 8 órát kellene aludni, ami évi 2920 óra, avagy kb. 122 nap ágyban töltött időt jelent. Két órával kevesebb alvás esetén ez mindössze 91 nap, azaz minimum egy teljes hónap alváskieséssel kell számolni a 6 óránál kevesebbet alvóknál.

 

Sokan erre csak legyintenek, mondván, hogy ez mindössze alváskiesés, nem valódi időveszteség. Ez viszont óriási tévedés, hiszen a kialvatlanság komoly egészségügyi problémákat okozhat, többek között:

  • legyengül az immunrendszerünk, és több mint duplájára nő a rákos betegségek kockázata;
  • nő a szívroham kialakulásának esélye, illetve a szív- és érrendszeri betegségek valószínűsége;
  • kevés alvás hatására egy olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet.

Az alváshiány tehát valódi társadalmi, mi több, gazdasági probléma, ugyanis nem csak egyének szintjén jelentkezik, de bizony a munkahelyen is lecsapódik. Bár 10 kitöltőből „csak” három alszik ténylegesen keveset, minden második ember kevésnek érzi az alvásmennyiségét, közülük pedig 29% konkrétan a munkával, és azzal járó stresszel hozza összefüggésbe a kevés alvást.

 

Az elégtelen alvás 2 mérhető negatív következménnyel jár vállalati szinten: kieső munkaerővel és teljesítménycsökkenéssel. Az alváshiány okozta alacsony teljesítmény, és a munkatársak kiesése miatt tulajdonképpen munkanapok vesznek el. Arról nem is beszélve, hogy az alváshiány kedélyromboló hatása miatt a kialvatlan dolgozók kevésbé kedvelik a munkájukat, nagyban romlik az önkontrolljuk és még ellenségesebbé válnak. Nem kérdés tehát, hogy a hazai munkáltatóknak is jól felfogott gazdasági érdekük, hogy a kollégák kipihentek legyenek.

Nem mindenki alszik, mint a bunda

A felmérés arra is kitért, hogy hányan tudják végigaludni az éjszakát. Meglepően alacsony az arány, a válaszok alapján ugyanis 100-ból mindössze 8 személy alszik zavartalanul. Ráadásul a többiek közül 44% rendszeresen felébred. Jó hír viszont, hogy azon kitöltők közül, akik éjszaka felébrednek, 64%-uk könnyen visszaalszik, és a legtöbbek mindössze egy mosdólátogatás erejéig vannak ébren.

Sokaknál viszont ennél árnyaltabb a probléma, ugyanis a válaszadók 16%-a olyan egészségügyi problémával küzd, ami befolyásolja az alvását. Sőt, a kitöltők 37,6%-a valamilyen alvás közbeni rendellenességben, alvászavarban is szenved! Szerencsére a legtöbben „csak” horkolnak, ami inkább a hálótársaknak okoz kellemetlenséget, és az esetek nagy részében könnyen orvosolható.

 

Mit használnak a rosszul alvók?

Kb. minden ötödik kitöltő (21%) használ valamilyen alvást segítő eszközt, a legtöbben a közvetlen alvási környezetükön javítanak speciális párna, illetve matrac segítségével, és sokan választanak természetes megoldást, pl. gyógynövényeket, teákat és illóolajokat. Az „egyszerűbb” megoldások mellett viszont az alvást segítő eszközök használói közül 23% gyógyszert vesz be.

A reggelek is nehezen indulnak

A felmérésben egytől ötig terjedő skálán (teljesen fáradt – teljesen kipihent) lehetett jelölni, hogy hogy érzik magukat az emberek reggelente. Sajnos többen vannak a fáradta(bba)n ébredők (33,3%), mint a kipihent(ebb)ek (25,6%), emiatt átlagosan csak közepesen kipihentek reggelente a válaszadók. Ami aggasztóbb, hogy 10-ből átlagosan 6-an egy héten legfeljebb három nap kezdik kipihenten a napot, tehát a kialvatlanság minimum 1 munkanapot érint.

Ördögi kör

A Matrackuckó folyamatosan figyeli az alváspiaci trendeket, és nyomon követi a nemzetközi kutatásokat, melyek közül Hahn Gábor a Rand kutatóintézet 2017-es felmérését emelte ki (Why sleep matters, The economic costs of insufficient sleep) saját felmérésükhöz kapcsolódóan:

„A tanulmányban számszerűsítve kimutatták, hogy az alváshiány mennyire negatívan befolyásolja a termelékenységet. Az Egyesült Államok például 1,2 millió munkanapot veszít évente az elégtelen alvás miatt, de a britek és a németek is az élvonalban vannak a maguk 200-200 ezer munkanapjukkal. Valószínűleg a magyar helyzet sem sokkal jobb…Vagyis ha többet aludnánk, ennyivel növekedhetne a gazdaság teljesítménye.”

Azaz, éjszaka a munka miatt sokan stresszelnek, kevesebbet alszanak, és emiatt a nap is nehezen indul, napközben pedig az éjszakai alvásdeficit miatt nem tudnak maximálisan teljesíteni a munkahelyen, ami valószínűleg újabb stresszfaktor, ami miatt nehezebb az alvás...

Mit lehet tenni? Mi segíthet?

A helyes rutinok kialakítása, és elektronikus eszközök mellőzése lehet az első lépés, de szükség lehet némi extra segítségre is.

cimkék

hirdetés

Könyveink