Egészségipar
Új vírus: az EKI még számol
2009. november 19. 15:39
A vakcina raktározásával és nagykereskedelmével megbízott Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnél még nem tudják, mekkora bevételük lesz a térítés ellenében forgalmazott oltóanyagból
Ha lesz is bevétele az EKI-nek, azt a központi költségvetésen keresztül az ágazatban fogják elkölteni. A számlázások a napokban kezdődtek – közölte Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója. Egyben visszautasította Kupper András fideszes képviselő azon állítását, hogy az intézet bevétele a vakcinák eladásából 1 milliárd forint körül lenne. „A patikai értékesítést követően áll módjában majd az EKI-nek megmondani, hogy ezen valóban keletkezett-e ténylegese plusz bevétele, vagy nem. Ha és amennyiben keletkezett bevételi forrás, az Egészségügyi Minisztérium, mint felügyeleti szerv jogosult ezt a plusz forrást elvonni, vagy befizetési kötelezettséget írhat elő az EKI számára” – mondta a főigazgató. Kiemelte: a nagykereskedelmi tevékenységet az intézet „nem magától” vállalta, azt a pénzügy- és az egészségügyi miniszter felhatalmazása alapján kezdte meg, és kizárólag a pandémiás vakcinára vonatkozóan. Ehhez módosítani kellett az EKI alapító okiratát – jegyezte meg, hozzátéve, az EKI eleget tesz a szakmai szabályoknak.
Kárpáti Zsuzsanna ismertetése szerint a négymillió – a rizikócsoportba tartozóknak és a ingyen oltandóknak térítésmentesen juttatandó – vakcinát az állam megvette a gyártótól. E vakcina ára idén 1050 forint plusz áfa, jövőre pedig 1090 forint plusz áfa lesz. Ezekből a vakcinákból az EKI-nek semmilyen bevétele, haszna nem keletkezik – nyomatékosított a főigazgató, hozzátéve, költségei azonban igen, hiszen az EKI raktárából az intézet szállította és jelenleg is szállítja ki a háziorvosokhoz és az ÁNTSZ kistérségi intézeteihez az oltóanyagot.
Azt a kétmillió vakcinát, amelyet patikai forgalomba, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak szántak, az EKI 1090 forintos termelői áron kapja a gyártótól. A nagykereskedelmi tevékenységén keresztüli értékesíti a patikáknak az EKI, amelyből lehetséges valamennyi bevétele az intézetnek. Ebből a mennyiségből eddig 400 ezer adagot szállítottak ki a patikákba és a munkahelyekhez.
A főigazgató hozzátette: a patikusnak is keletkezik haszna a vakcina eladásából, ez nagyjából a 256 forint kiskereskedelmi árrést és a 150 forintos csomagolási díjat figyelembe véve körülbelül 400 forint, az EKI pedig 450 forintot realizál egy doboz vakcinán. Ebbe az összegbe „beletartozik” a nagykereskedelmi tevékenységből fakadó kiadás, mint például a gépkocsik üzemeltetése, a raktáron lévő készletek hűtése, tárolása, bér- és egyéb költségek. Ha ezeket a költségeket levonják majd a befolyt összegből, az valóban az EKI haszna lesz, amit a központi költségvetésbe befizet majd – tette hozzá.
Kárpáti Zsuzsanna felvázolta azt az esetet is, amikor az EKI szerződést kötött volna egy gyógyszer-nagykereskedővel a vakcina forgalmazására. Mint mondta, egy budapesti kiszállítás esetében a nagykereskedő ötezer forint plusz 25 százalék áfáért egyszeri kiszállási díjat számolt volna fel azért, hogy az EKI raktáraiban lévő készleteket elhozza, továbbá címenként 2600 forint plusz áfáért vitte volna el az adott patikába az oltóanyagokat. Összességében bruttó 9500 forintot kért volna a nagykereskedő egy 20 dobozos gyári kiszerelésű oltóanyagcsomagért. Ez egy dobozra vetítve 475 forint, így, ha az EKI nagykereskedőn keresztül bonyolította volna a szállítást, 75 forint veszteséget realizálhatna dobozonként. Megjegyezte: a vidéki kiszállításért pedig kilométerpénzt is számolt volna a nagykereskedő cég.
Kárpáti Zsuzsanna megjegyezte: a pandémiás oltóanyag nem tartozik a társadalombiztosítási támogatású termékek közé, így a vakcinára nem alkalmazható a nagy- és kiskereskedelmi árrés-képzés.
Kérdésre válaszolva a főigazgató azt mondta, az intézet által kalkulált bevétel 600–800 millió forint lehet, amelyből még a költségeket le kell vonni. Hangsúlyozta azonban, addig nem tudnak realizált bevételről beszélni, amíg a kétmillió, patikai forgalomba szánt összes oltóanyagot a gyógyszertárak nem értékesítették.
Megjegyezte: a szezonális influenza elleni magyar vakcinát továbbra is a gyógyszer-nagykereskedők szállítják ki a patikáknak. Kárpáti Zsuzsanna beszámolója szerint eddig a térítésmentes oltóanyagból 2,4 milliót, míg a gyógyszertáraknak és a munkahelyi egészségügyi orvosoknak 345 ezer adagot szállítottak. Az oltóközpontoknak is az EKI szállítja majd ki az oltóanyagot.
Kárpáti Zsuzsanna ismertetése szerint a négymillió – a rizikócsoportba tartozóknak és a ingyen oltandóknak térítésmentesen juttatandó – vakcinát az állam megvette a gyártótól. E vakcina ára idén 1050 forint plusz áfa, jövőre pedig 1090 forint plusz áfa lesz. Ezekből a vakcinákból az EKI-nek semmilyen bevétele, haszna nem keletkezik – nyomatékosított a főigazgató, hozzátéve, költségei azonban igen, hiszen az EKI raktárából az intézet szállította és jelenleg is szállítja ki a háziorvosokhoz és az ÁNTSZ kistérségi intézeteihez az oltóanyagot.
Azt a kétmillió vakcinát, amelyet patikai forgalomba, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak szántak, az EKI 1090 forintos termelői áron kapja a gyártótól. A nagykereskedelmi tevékenységén keresztüli értékesíti a patikáknak az EKI, amelyből lehetséges valamennyi bevétele az intézetnek. Ebből a mennyiségből eddig 400 ezer adagot szállítottak ki a patikákba és a munkahelyekhez.
A főigazgató hozzátette: a patikusnak is keletkezik haszna a vakcina eladásából, ez nagyjából a 256 forint kiskereskedelmi árrést és a 150 forintos csomagolási díjat figyelembe véve körülbelül 400 forint, az EKI pedig 450 forintot realizál egy doboz vakcinán. Ebbe az összegbe „beletartozik” a nagykereskedelmi tevékenységből fakadó kiadás, mint például a gépkocsik üzemeltetése, a raktáron lévő készletek hűtése, tárolása, bér- és egyéb költségek. Ha ezeket a költségeket levonják majd a befolyt összegből, az valóban az EKI haszna lesz, amit a központi költségvetésbe befizet majd – tette hozzá.
Kárpáti Zsuzsanna felvázolta azt az esetet is, amikor az EKI szerződést kötött volna egy gyógyszer-nagykereskedővel a vakcina forgalmazására. Mint mondta, egy budapesti kiszállítás esetében a nagykereskedő ötezer forint plusz 25 százalék áfáért egyszeri kiszállási díjat számolt volna fel azért, hogy az EKI raktáraiban lévő készleteket elhozza, továbbá címenként 2600 forint plusz áfáért vitte volna el az adott patikába az oltóanyagokat. Összességében bruttó 9500 forintot kért volna a nagykereskedő egy 20 dobozos gyári kiszerelésű oltóanyagcsomagért. Ez egy dobozra vetítve 475 forint, így, ha az EKI nagykereskedőn keresztül bonyolította volna a szállítást, 75 forint veszteséget realizálhatna dobozonként. Megjegyezte: a vidéki kiszállításért pedig kilométerpénzt is számolt volna a nagykereskedő cég.
Kárpáti Zsuzsanna megjegyezte: a pandémiás oltóanyag nem tartozik a társadalombiztosítási támogatású termékek közé, így a vakcinára nem alkalmazható a nagy- és kiskereskedelmi árrés-képzés.
Kérdésre válaszolva a főigazgató azt mondta, az intézet által kalkulált bevétel 600–800 millió forint lehet, amelyből még a költségeket le kell vonni. Hangsúlyozta azonban, addig nem tudnak realizált bevételről beszélni, amíg a kétmillió, patikai forgalomba szánt összes oltóanyagot a gyógyszertárak nem értékesítették.
Megjegyezte: a szezonális influenza elleni magyar vakcinát továbbra is a gyógyszer-nagykereskedők szállítják ki a patikáknak. Kárpáti Zsuzsanna beszámolója szerint eddig a térítésmentes oltóanyagból 2,4 milliót, míg a gyógyszertáraknak és a munkahelyi egészségügyi orvosoknak 345 ezer adagot szállítottak. Az oltóközpontoknak is az EKI szállítja majd ki az oltóanyagot.
MTI
