hirdetés
hirdetés
2024. április. 30., kedd - Katalin, Kitti.
hirdetés

Új nevezetességek a Világörökség listáján

Altamirai barlangok, jemeni szigetek, új-kaledóniai lagúnák, skóciai római romok, kárpáti fatemplomok, svájci és kínai hegyi tájak, latin-amerikai történelmi városok, Gropius berlini épületei, francia középkori erődítések szerepelnek egyebek között a kanadai Québecben zárt ajtók mögött tanácskozó UNESCO Világörökség Bizottság (VÖB) által elfogadott új színhelyek között. Közép-európai idő szerint kedd estig már 25 pályázatot hagyott jóvá a testület a versenyben lévő 45 közül, ezek kerültek fel a listán szereplő eddigi 851 nevezetesség mellé.

Ahhoz, hogy egy pályázatot elfogadjanak, arra van szükség, hogy a megjelölt színhely egyetemes értékű legyen, de további feltétel, hogy megfelelő fejlesztési, karbantartási tervet nyújtsanak be a pályázók.
Az új színhelyek között van a horvátországi Hvar-szigeten a starigradi mező, az adriai szigeteken található legnagyobb és legtermékenyebb síkság, amelyet az ókori görögök osztottak fel mértani pontossággal. A terület jellegzetességei közé tartoznak az ókori kőfalak és faragások, amelyek máig tanúsítják az ókori geometria és földmérési technika fejlettségét.
Szlovákia a Kárpátokban található XVI.-XVIII. századi fatemplomokat íratta fel sikerrel a listára: az egyedülálló épületek a nyugati és keleti kultúra összeérésének bizonyítékai, egyúttal jól példázzák a népi és hivatásos építészeti eljárások és stílusok közti kapcsolatot - hangzott az indoklás.
Franciaország nagy sikernek tekinti, hogy a Vauban által tervezett XVII. századi francia erődítmények is világörökségi minősítést nyertek Québecben - bár a francia küldöttség hétfőn közölte, hogy a várépítész által tervezett 14 erődítmény közül csak 12 nyerte el a megtisztelő értékelést. Franciaország ugyancsak sikerrel támogatta a tengerentúli területei közé tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónia lagúnáinak és korallzátonyainak világörökségi minősítését.
Keddi közlés szerint 17 további barlanggal bővítette a VÖB a spanyolországi altamirai világörökségi színhelyet, amely most már a kőkorszaki ősember művészetét őrző barlangrendszerré vált. Kedden jelentették be azt is, hogy világörökségi címet kapott a skóciai Antoninus-fal, az ókori római birodalmi határvidék erődítésrendszerének folytatását képező, Antoninus császár idején Kr. u. 142-től kiépült 60 kilométeres limes maradványa.
Németországból a múlt század harmincas éveiben Berlinben épült, Walter Gropius, Martin Wagner és Hans Scharoun által tervezett, a maguk idejében forradalmian újnak számító lakótömbök kerültek fel újonnan a listára - ilyen viszonylag modern építményből velük együtt összesen 21 nyerte el a címet.
Világörökség lett egy Svájc és Olaszország közötti alpesi vasútvonal, továbbá a svájci Sardona tektonikus mozgások formálta tájegysége, amelynek 32 ezer hektáros területén hét, 3000 méternél magasabb csúcs található.
A világörökséggé nyilvánított színhelyek között van az Indiai-óceánon található, Jemenhez tartozó Szokotra-szigetcsoport, amelynek egyedülálló a növényzete és állatvilága - az ottani hüllők 37 százaléka, a csigafajok 95 százaléka ismeretlen másutt.
Az izlandi Surtsey vulkanikus szigete az 1963 és 1967 közötti tenger alatti kitörések révén jött létre, s azzal az indokolással fogadták el, hogy egyedülálló betekintést nyújt a geológiai folyamatokba. Kanadából egy új-skóciai paleontológiai lelőhely vált világörökséggé.
A kubai Camagüey történelmi központja azért került fel a listára, mert még a spanyol hódítók építészetét őrzi.
Az említetteken kívül egy kazahsztáni sztyeppés tóvidék, egy kenyai szent erdő, egy különleges szépségű dél-kínai hegyi tájegység, a mexikói San Miguel városa, egy Jézus-szentély és ugyancsak Mexikóból egy lepkeélőhely gazdagítja a listát, amelyre várhatóan még jónéhány nevezetességet vesz fel a VÖB az elkövetkező napokban.


(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés