Új korszak az ételallergia-szűrésben
Az ételallergia kiszűrésére új módszert alkalmaznak a Karolina Intézetben. A Hollandiából származó eljárással a korábban tejallergiásnak hitt gyermekeknek csaknem nyolcvan százalékáról derült ki, hogy valójában nem allergiásak a tejre.
A holland groningeni egyetemen kifejlesztett metodikát dr. Szíjjártó László gyermek tüdőgyógyász szakorvos "hozta" Magyarországra és honosította meg a mosonmagyaróvári kórházban.
– Az ételallergiák diagnosztizálása nem egyszerű feladat. Világszerte az emberek közel húsz százaléka túlérzékenynek véli magát valamilyen ételre, ezért diétába kezd. Ugyanakkor az ételallergiák előfordulási gyakorisága egy és négy százalék közötti, s elsősorban a hat éven aluliakat érinti. – magyarázza dr. Szíjjártó László, aki tizenöt éve praktizál holland klinikákon és már három éve sikeresen alkalmazza az ételallergiák kiszűrésének új módszerét, jelenleg pedig a Karolina Kórház gyermek tüdőgyógyász szakorvosa.
– Európában, így Magyarországon is leggyakrabban a tej és a tojás túlérzékenység fordul elő. A hazánkban jelenleg alkalmazott módszerek nem elégségesek a diagnózis felállításához. Ez az úgynevezett nyílt provokációs teszt inkább csak az allergia kizárására alkalmas, nem pedig az igazolására. Ezen vizsgálat során a gyanúsnak vélt ételt diétával hetekre kiiktattuk az étrendből, majd kórházi osztályon a beteget megfigyelve ismét adtuk. A tapasztalatok és kutatások is azonban azt mutatják, hogy így akár hatvan százalékban is fals pozitív eredményt kapunk, s valójában nem allergiásokat tévesen annak minősítve diétáztatunk. Ez jelentős terhet ró mind a betegnek véltekre, mind pedig az egészségügyre. Rendkívül veszélyes lehet a kezelés az egyébként nem beteg, csupán allergiára hajlamos embereknél, hiszen az indokolatlan tartós diéta amellett, hogy különböző vitaminhiányokat okoz, még súlyos allergiához is vezethet.
– Az új módszer, amit a holland egyetemi klinikán kísérleteztek ki és már évek óta sikerrel alkalmazzuk az úgynevezett kettős vak placebo kontrollált provokáció. Az eljárás a korábbihoz hasonló, de ez esetben két alkalommal végzünk próbát, egy hetes időközzel. Ennek során sem a beteg, sem pedig a vizsgálatot végzők nem tudják, melyik alkalommal használják a lehetséges allergén ételt és mikor csak az utánzatát, a placebót. A két étel kinézetre, ízre teljes egyforma, csak annyi a különbség, hogy a placebo nem tartalmazza az allergizáló anyagot. Jelenleg tej, tojás, földimogyoró, mogyoró, szója és liszt allergia gyanúja esetén tudjuk elvégezni ezt a vizsgálatot. Ezzel a módszerrel vizsgálva például a tejallergiásnak hitt gyermekeknek csaknem nyolcvan százalékáról derült ki, hogy valójában nem allergiásak a tejre.
Jelenleg hazánkban egyedüliként a Karolina Kórházban alkalmazzuk ezt a módszert, ám az eredményeink ismeretében már az ország több klinikájáról érdeklődnek. – A bizonyítottan ételallergiás betegek kezelésénél is tervezzük kísérleti jelleggel egy új módszer bevezetését. Ennek során az eddigi szigorú diéta helyett a beteget három hónap alatt fokozatosan hozzászoktatjuk az allergiát okozó ételhez. Ez a forradalmian új szemléletű és rendkívül sikeresnek ígérkező úgynevezett tolerancia indukciós eljárás a külföldi kísérletek során a betegek több mint kilencven százalékánál vezet sikerre - mondja dr. Szíjjártó László.
