Új korszak a globális tudományban

A nyilatkozat kiemeli, hogy a világ arculatát ma sokkal jobban, mint korábban bármikor határozza meg a tudomány. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be. Komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihívásoknak, olyanoknak, mint a növekvő népesség, klímaváltozás, élelmiszerellátás, energiahiány, vagy a természettudományok, idegtudományok és nukleáris fizika, ez halaszthatatlan globális párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között.

Ennek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ezek között szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében.

"Gyors és fundamentális változások idején biztosítani kell a tudomány támogatását, hogy az az elérhető legjobb módszerek segítségével felmérhesse, meghatározhassa a politikai döntések, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések hatásait" – fogalmaz a dokumentum.

A nyilatkozat kiáll azért, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kifejezzék elkötelezettségüket tudományos tanácsadás igénybevételére a döntéshozatal folyamatában. Hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.

Schmitt Pál köztársasági elnök a Szegeden európai összefogással megépítendő szuperlézer-berendezés példáján keresztül az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a zárónapon elmondott beszédében. "A szuperlézer megvalósítása ékes példája annak, hogy a tudomány nem csupán a versenyről, de az összefogásról is szól" – fogalmazott.

Az államfő a felelősség fontosságát is kiemelte: "a WSF éppen azt a szellemiséget képviseli, hogy az emberi teljesítőképesség határait feszegető tudomány felelős magáért az emberért. Ha az élet valamely szegmensét vizsgálja, nem mehet el az élet egésze mellett sem."

A tanácskozás zárónapján felszólaló Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közös célnak nevezte a tudománnyal való párbeszéd fenntartását a globális problémák leküzdése érdekében. A globális kihívások összefüggenek, e jelenségek dinamikája összetett, de mindegyiknek jelentős hatása mutatkozik Magyarországon – fogalmazott a közigazgatási és igazságügyi miniszter, megemlítve az éghajlatváltozást, az aszályokat, valamint a helyes vízgazdálkodás jelentőségét.

A kormány, a privát szektor, a tudományos világ, az ipar és a kutatási intézmények közötti együttműködés kiemelt jelentőségű a globális kihívások tekintetében – hangsúlyozta, és rámutatott arra, hogy a tudás megosztásához szükség van a kutatásokkal foglalkozó – állami támogatású – intézmények és a harmadik fél, többek között a nem kormányzati szervezetek és az ipar közötti tudásáramlásra. A kormányoknak megfelelő tudományos környezetet kell biztosítaniuk. Az állam anyagi forrásokat biztosíthat, hogy segítse az innovációt és beillessze az innovációt a gazdaságba. Emellett megfelelő jogi környezetet teremthet, hogy az innováció elől elgördüljenek az akadályok – hangoztatta.

Magyarországon 2004 óta lassú emelkedés mutatkozik a GDP-nek a tudományra és fejlesztésre fordított hányadát nézve. 2009-ben a bruttó hazai össztermék 1,15 százaléka került a tudomány szférájába. Ezt az arányt az évtized közepére 1,5 százalékra, 2020-ra pedig az EU célkitűzését követve 1,8 százalékra szeretné növelni az ország – mondta Navracsics Tibor.

Bogyay Katalin, az UNESCO közgyűlési elnöke beszédében Albert Einstein szavait idézve hangsúlyozta, hogy egyetlen problémát sem lehet megoldani a "köztudat" azon szintjén, amely létrehozta. "Ez a gondolat az alapja a Tudomány Világfórumának, amely immár több mint egy évtizede biztosít keretet a kutatók, döntéshozók és a társadalom párbeszédének.

Emlékeztetett arra, hogy a WSF története 1999-ben kezdődött, amikor az UNESCO Budapesten rendezte meg a Tudomány Világkonferenciáját. "Az ötödik világfórum zárásakor már senkiben sincs kétség, hogy ez egy sikeres vállalkozás" – mutatott rá Bogyay Katalin, aki örömét fejezte ki, hogy a következő, 2013-as világfórum házigazdája Brazília lesz.

Bogyay Katalin kitért arra is, hogy az UNESCO 36. közgyűlésének határozata értelmében a jövő évet az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete Szentágothai János, a múlt század "egyik legelismertebb és legkreatívabb neurobiológusa", valamint Solti György, "a 20. század második felének legnagyobb karmestere" születése centenáriumának szenteli.

A tudomány a globális fejlődés szolgálatában mottóval tartják meg következő alkalommal – két év múlva – a Tudomány Világfórumát (WSF) Rio de Janeiróban – jelentette be Aloizio Mercandante, Brazília tudományért és technológiáért felelős minisztere a 2011-es tanácskozás zárónapján Budapesten. A tudomány és technológia jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy igazságosabb, "testvéribb" és gazdaságilag is egyenlőbb világ jöhessen létre az emberiség érdekében. A problémák, amelyek az emberiség előtt állnak, átnyúlnak a régiós határokon, a szegénység vagy az éhezés nem áll meg az országhatároknál. A válaszokat is együtt kell tehát keresni – hangoztatta a miniszter.