Új gyógyszerek, kritizált stentek-folytatás
2006. szeptember 01. 00:00
A megkérdezett kardiológusok egybehangzó véleménye az volt, hogy a clopidogrel adását a stent beültetése után legalább egy évig szükséges folytatni, de sokan úgy vélték, hogy a biztonságos PCI utáni kezelési elv az, ha a beteg a gyógyszert élete végéig szedi.
A sok, hasonló hatásmódú „me too” vérnyomáscsökkentő után megjelent az első, szájon át, napi egyszeri bevétellel alkalmazható reningátló, az aliskiren. (A gyártó hazai képviselőinek tájékoztatása szerint ez a gyógyszer 2009 táján kerül a hazai patikákba – a szerk.) Ez a készítmény a jelenleg használatos szerek – ACE-gátlók, ARB-k, aldoszteron-antagonisták – előtti lépcsőben gátolja a renin–angiotenzin–aldoszteronrendszert. Az utóbbi időszakban számos, jól kontrollált vizsgálat igazolta az aliskiren hatásosságát: a készítmény mind monoterápiában, mind tiazid diuretikummal kombinálva eredményesnek és biztonságosnak bizonyult.
Az aliskiren tenziócsökkentő tulajdonsága a gyógyszerszedés abbahagyása után is érvényesül és egyértelműen dózisfüggő. A mellékhatások gyakorisága az aktív szerrel kezeltek és a placebóval kezeltek között hasonló volt és nem függött a gyógyszer adagjától. Több poszter is foglalkozott a hatásosságával: aránylag kis adagban jelentősen fokozta a napi 5 mg amlodipin vérnyomáscsökkentő effektusát és ramiprillal együtt szinergizmus látszott a reninkoncentráció csökkentésében. Az aliskiren és ramipril kombináció kedvező lehetőséget ad a hipertoniás cukorbetegek hatékonyabb kezelésére.
Külön szatellitakonferencián tárgyalták az endokannabinoid 1-es típusú receptorgátló rimonabant hatását és jelentőségét a nagy kockázatú kardiovaszkuláris betegek terápiájában. Az ülésszakon részletezték az abdominális obezitással együtt járó kockázati tényezőket, amelyek hátterében az endokannabinoid rendszer túlműködése egyértelműen kimutatható. Az elméletileg is újszerű megközelítés igazságát több, nagyszabású klinikai tanulmány eredményei is megerősítették. A négy vizsgálatból álló RIO (Rimonabant In Obesity) program tapasztalatait P. G. Steg (Párizs) foglalta össze és kitért az eredmények gyakorlati jelentőségére is.
Mind az előadók, mind az üléselnökök kiemelték, hogy a rimonabant nem egyszerűen fogyasztószer, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek hatásos csökkentését szolgálja, beleértve a 2-es típusú diabéteszt (RIO-Diabetes) és a lipidanyagcsere- zavarokat (RIOLipids) is. Fontos adat, hogy a cukoranyagcsere és a triglicerid, illetve a HDL-koleszterin szintjének kedvező irányú változása mintegy 50 százalékban nem a testsúlycsökkenés eredménye, hanem a gyógyszer specifikus hatásának javára írható.
A jó poszter az, amelyik előtt meg kell állni
Igen sok nagy szakmai értékű vizsgálat került poszterre. Ha valaki bevette magát a poszterlabirintusba, órákig bolyonghatott benne. Talán épp itt lehetett megismerkedni a legérdekesebb újdonságokkal. Charalambos Vlachopoulos (Athén) és munkatársai elegáns vizsgálattal igazolták, hogy – ne tessék nevetni! – egészséges önkéntesek pulzushullámsebessége félórás filmnézés után statisztikailag szignifikánsan csökkent, ha a film valami kacagtató vígjáték volt, szemben azzal, ha fél órán keresztül az üres mozivásznat nézték. A szerzők ezt úgy értékelték, hogy a nevetés jelentősen javít az aortafal merevségén.
Hasonló technikával azt is bizonyította, hogy a rendszeres csokoládéfogyasztás ugyancsak statisztikailag jelentős mértékben növeli az artériás rendszer rugalmasságát. Más szerzők azt mutatták ki, hogy a társastánc kifejezetten javítja a fizikai terhelhetőséget ezért ennek a kellemes, dinamikus terhelésnek helye lehet a kardiovaszkuláris rehabilitációban.
Évek óta riasztó adatok olvashatók arról, hogy éppen a legjobban fölszerelt, legnagyobb amerikai kórházakban veszélyeztetheti a beteg életét, ha szerencsétlenségére akut koronária szindróma miatt a hétvégén, vagy valamilyen ünnepen, kiváltképp éjszaka kerül a gyógyintézetbe. A klinikára érkezés és a szívkatéteres kezelés közötti idő ilyenkor a többszörösére nőhet és ez a mortalitás fokozódásában is jelentkezik. Érthető, hogy az a texasi kolléga, akinek posztere egy táblával odébb volt, mint Becker Dávidé (Kardiovaszkuláris Központ, Budapest), meglepve olvasta Merkely Béla munkacsoportjának adatait arról, hogy megfelelő szervezéssel, a jól képzett gárdának napszaktól és hétvégétől függetlenül azonos színvonalú munkájával az eredmények akut koronária szindróma primer PCI terápiájában gyakorlatilag mindig azonosak. Ez olyan eredmény, amire büszkék lehetünk.
A sok, hasonló hatásmódú „me too” vérnyomáscsökkentő után megjelent az első, szájon át, napi egyszeri bevétellel alkalmazható reningátló, az aliskiren. (A gyártó hazai képviselőinek tájékoztatása szerint ez a gyógyszer 2009 táján kerül a hazai patikákba – a szerk.) Ez a készítmény a jelenleg használatos szerek – ACE-gátlók, ARB-k, aldoszteron-antagonisták – előtti lépcsőben gátolja a renin–angiotenzin–aldoszteronrendszert. Az utóbbi időszakban számos, jól kontrollált vizsgálat igazolta az aliskiren hatásosságát: a készítmény mind monoterápiában, mind tiazid diuretikummal kombinálva eredményesnek és biztonságosnak bizonyult.
Az aliskiren tenziócsökkentő tulajdonsága a gyógyszerszedés abbahagyása után is érvényesül és egyértelműen dózisfüggő. A mellékhatások gyakorisága az aktív szerrel kezeltek és a placebóval kezeltek között hasonló volt és nem függött a gyógyszer adagjától. Több poszter is foglalkozott a hatásosságával: aránylag kis adagban jelentősen fokozta a napi 5 mg amlodipin vérnyomáscsökkentő effektusát és ramiprillal együtt szinergizmus látszott a reninkoncentráció csökkentésében. Az aliskiren és ramipril kombináció kedvező lehetőséget ad a hipertoniás cukorbetegek hatékonyabb kezelésére.
Külön szatellitakonferencián tárgyalták az endokannabinoid 1-es típusú receptorgátló rimonabant hatását és jelentőségét a nagy kockázatú kardiovaszkuláris betegek terápiájában. Az ülésszakon részletezték az abdominális obezitással együtt járó kockázati tényezőket, amelyek hátterében az endokannabinoid rendszer túlműködése egyértelműen kimutatható. Az elméletileg is újszerű megközelítés igazságát több, nagyszabású klinikai tanulmány eredményei is megerősítették. A négy vizsgálatból álló RIO (Rimonabant In Obesity) program tapasztalatait P. G. Steg (Párizs) foglalta össze és kitért az eredmények gyakorlati jelentőségére is.
Mind az előadók, mind az üléselnökök kiemelték, hogy a rimonabant nem egyszerűen fogyasztószer, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek hatásos csökkentését szolgálja, beleértve a 2-es típusú diabéteszt (RIO-Diabetes) és a lipidanyagcsere- zavarokat (RIOLipids) is. Fontos adat, hogy a cukoranyagcsere és a triglicerid, illetve a HDL-koleszterin szintjének kedvező irányú változása mintegy 50 százalékban nem a testsúlycsökkenés eredménye, hanem a gyógyszer specifikus hatásának javára írható.
A jó poszter az, amelyik előtt meg kell állni
Igen sok nagy szakmai értékű vizsgálat került poszterre. Ha valaki bevette magát a poszterlabirintusba, órákig bolyonghatott benne. Talán épp itt lehetett megismerkedni a legérdekesebb újdonságokkal. Charalambos Vlachopoulos (Athén) és munkatársai elegáns vizsgálattal igazolták, hogy – ne tessék nevetni! – egészséges önkéntesek pulzushullámsebessége félórás filmnézés után statisztikailag szignifikánsan csökkent, ha a film valami kacagtató vígjáték volt, szemben azzal, ha fél órán keresztül az üres mozivásznat nézték. A szerzők ezt úgy értékelték, hogy a nevetés jelentősen javít az aortafal merevségén.
Hasonló technikával azt is bizonyította, hogy a rendszeres csokoládéfogyasztás ugyancsak statisztikailag jelentős mértékben növeli az artériás rendszer rugalmasságát. Más szerzők azt mutatták ki, hogy a társastánc kifejezetten javítja a fizikai terhelhetőséget ezért ennek a kellemes, dinamikus terhelésnek helye lehet a kardiovaszkuláris rehabilitációban.
Évek óta riasztó adatok olvashatók arról, hogy éppen a legjobban fölszerelt, legnagyobb amerikai kórházakban veszélyeztetheti a beteg életét, ha szerencsétlenségére akut koronária szindróma miatt a hétvégén, vagy valamilyen ünnepen, kiváltképp éjszaka kerül a gyógyintézetbe. A klinikára érkezés és a szívkatéteres kezelés közötti idő ilyenkor a többszörösére nőhet és ez a mortalitás fokozódásában is jelentkezik. Érthető, hogy az a texasi kolléga, akinek posztere egy táblával odébb volt, mint Becker Dávidé (Kardiovaszkuláris Központ, Budapest), meglepve olvasta Merkely Béla munkacsoportjának adatait arról, hogy megfelelő szervezéssel, a jól képzett gárdának napszaktól és hétvégétől függetlenül azonos színvonalú munkájával az eredmények akut koronária szindróma primer PCI terápiájában gyakorlatilag mindig azonosak. Ez olyan eredmény, amire büszkék lehetünk.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!