Új alapokra helyeznék a tudományos döntéshozatalt
A transzlációs orvoslás mintájára megalkotott új módszertannal a kutatási stratégiák, finanszírozási rendszerek és a szakemberképzés bizonytalan jövőre való felkészítését javasolja a Nature Commentben megjelent publikációjában egy Meskó Bertalan vezette nemzetközi szakértői csoport.
A tudományos és egészségügyi programok döntései kivétel nélkül jövőbeli feltételezéseken alapulnak, ám ezeket a várakozásokat a tudományos világ ritkán elemzi és teszteli rendszerszerűen. Ennek következtében a kutatási prioritások könnyen eltávolodhatnak a valós társadalmi igényektől, ahogyan azt a Covid-járvány idején tapasztalt kihívások vagy a mesterséges intelligencia jelenlegi térnyerése is mutatja.
A publikáció szerzői szerint nem pontos jóslatokra, hanem a lehetséges jövőbeli forgatókönyvek strukturált vizsgálatára van szükség. Ennek érdekében a jövőkutatási módszertanokat már a projektek indulásakor be kellene építeni a kutatási munkafolyamatokba, emellett a jövőműveltséget az egyetemi oktatás alapvető kompetenciájává, a jövőorientált gondolkodást pedig az intézményi és finanszírozói értékelési rendszerek szerves részévé kellene tenni.
A tanulmány négy konkrét, a gyakorlatban is alkalmazható eszközt kínál a feltételezések tesztelésére a jövőkeréktől a forgatókönyvelemzésen át a visszafelé tervezésig. A The Medical Futurist Institute, a Debreceni Egyetem, a Corvinus, valamint vezető brit, szingapúri és kínai egyetemek professzorai által jegyzett cikk konklúziója szerint a 21. század tudományának legfőbb feladata az, hogy a lehetséges jövőket jobb és megalapozottabb tudományos döntésekké formálja, írja a hvg.hu.
