Túléljük, ha az időjárás is úgy akarja
A júniusi hőhullámok egészségre gyakorolt hatása sokkalta erősebb, mint az azt követő nyári hónapokéi – írja a nyáridő egészségi következményeit áttekintő cikkében az ATV.hu.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) az utóbbi három év adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a júniusban jelentkező első hőhullámok halálozásra gyakorolt hatása még a hőségriasztás küszöbértéke (25°C) alatti átlaghőmérsékletek esetén is jelentős. Mindezek alapján szükségesnek vélik, hogy az Országos Meteorológiai Intézet a kora nyári időszakban alacsonyabb küszöbhőmérsékletet alkalmazzon a hőségriasztás során – idézi fel egy a témába vágó konferencia tanulságait a lap.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékén a különböző halálozási okok meteorológiai jelenségektől való függését vizsgálták, s megállapították, hogy a hőmérsékletváltozás mutatkozott a leginkább befolyásoló tényezőnek. Ezen kívül még a szélsebesség és a relatív páratartalom mutatott szorosabb kapcsolatot a páciensek állapotváltozásaival. Tanulmányuk leszögezi: nyáron a 30°C feletti maximumhőmérséklet felett, télen a -3°C alatti minimumhőmérséklet alatt nő meg a halálozások száma a keringési rendszer betegségeiből eredő okok miatt.
A Semmelweis Egyetem és az ELTE közös kutatásában 1665 nyílt szívműtéten átesett gyermek adatait elemezte, az időjárási paramétereknek az ilyen beavatkozások rövidtávú kimenetelére gyakorolt hatása szempontjából. Mint tanulmányuk összefoglalójában írják, a 139 és 419 napos kor közötti betegekben az átlaghőmérséklet változása a műtétet megelőző és a műtét napja között magasabb operációt követő fertőzési rizikóval párosult. Az idősebb, 1,5-4 éves korosztályban pedig azt tapasztalták, hogy komplexebb műtétek esetén az átlagos relatív páratartalom változása a műtétet megelőző és a műtét napja között a tüdő-szövődmények magasabb arányával járt – olvasható az atv.hu cikkében.
