Tulassay Tivadar, az SE rektora oktatásról, kultúráról

Fábri és Tulassay az orvoslás, az oktatás és a kultúra viszonyáról, helyzetéről beszélgettek. A professzor szerint ezek nélkül sehol sem tartana a mai magyar (orvos)tudomány. Mert régi közhely, hogy pénz nincs az egészségügyben, de tehetség mindig akad. „A zseni bármilyen mostohák is a körülmények, utat tör magának. A nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciáról évről évre helyezésekkel térnek haza a hallgatóink” – jelentette ki Tulassay Tivadar. Igaz, tette hozzá, hogy a tömegképzés miatt természetszerűleg csökken a színvonal. De nem feltétlen baj, hogy nem mindenki zseni. Egy megbízható középréteget kell kinevelni, amely értékeket képvisel, és nem rabja a fogyasztói társadalom butításának.

A gondolat helyességét az is jelzi, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) évről évre sok külföldi hallgatót is vonz. „Szeretik, hogy a tanítási módszer és a beszámoltatás kevésbé liberális, mint külföldön. Itt nem kérdés, hogy bejárnak-e. Szeretnének jó orvosok lenni, így nem bánják a személyes vizsgákat és a komoly számonkérést” – mondta el Tulassay. Az SE további nagy előnye, hogy szemben a Nyugaton használatos műanyag és egyéb demonstrációs eszközökkel, itt még a gyakorlat ideje alatt vizsgálhatják a betegeket, és az anatómiai laboratóriumban holttesteket boncolhatnak. A rektor elismerte, hogy a külföldi nagy egyetemekhez képest az SE 11–12 000 eurós tanévenkénti tandíja nem a legmagasabb, bár nem is a legalacsonyabb. „Nem mindig a legdrágább egyetem a legjobb. Kitűnő a diplománk határon túli elismertsége” – jelentette ki. Ugyan az SE egyike a nemzetközileg is ajánlott orvosi egyetemeknek, többen fájlalják, hogy nincs az első ötven-száz ilyen intézmény között. A rektor szerint nem lehet csodálkozni a jelenlegi helyezésen. Magyarországon nem egészen 3000 euró jut egy évben egy hallgatóra. Az európai uniós átlag ezzel szemben 9000 euró, a lista első ötven-száz egyetemén pedig 15–20 000 euró. Ebből telik Nobel-díjas tudósokra, akik aztán hozzák magukkal a kutatást és a cégeket. Szingapúr ennek segítségével lépett hatalmasat előre az elmúlt években. A pénz azonban nem minden. Magyarország éppen oktatásának köszönheti számos pozitív tudományos változását. Tulassay szűkebb szakterülete, a gyermekorvoslás jelentősen fejlődött az elmúlt években. Ma Magyarország egészségügyében sikerágazatnak számít. „A hetvenes években még jóval magasabb volt nálunk a csecsemőhalandóság, mint a nyugat-európai országokban. Az akkori legalább tíz ezreléket mára – a szűkös források ellenére is – négy-öt ezrelékre csökkentették, amely nagyjából már megfelel a nyugati átlagnak” – tudhattuk meg.

Az ideális orvos igazi reneszánsz vagy legalábbis afelé törekvő ember. Fontos, hogy otthon legyen a művészetekben, mert az orvoslás is művészet. Ezért jött létre az SE tehetséggondozó programja. De az értékközvetítés az igazi mester tanárok feladata is. Tulassay Tivadar például egy időben minden előadásán Márait olvasott fel, vagy a szoptatás bemutatásakor levetítette a Szépművészeti Múzeum Madonna-képeit. Elmondta, hogy mindenképp kell időt szakítani kiállításokra, színházra, koncertekre, operára, hogy ezáltal is táguljon a megismert világ. Mindez segíthet az orvosoknak a betegekkel való kommunikációban, így a bizalom kialakításában, fenntartásában is. A betegeknek is szükséges növelni ismereteiket, hogy felvértezzék magukat némi ellenállással a fogyasztói társadalmat kiszolgáló, érzelmekre ható és sokszor negatívan befolyásoló vizuális információáradat ellen. Ezzel pedig visszajutunk az oktatáshoz. „Meg kell nézni, hogy mikor működött a legjobban Magyarországon a nevelés és a pedagógia: Klebelsberg Kunó idején. Nem azt mondom, hogy szó szerint ugyanazt kell csinálni, mint amit ő tett, mert az idő majd egy századot haladt. Ám ezt a szellemiséget kell az oktatásba, kultúrába újra elültetni. Egy 21. századi, klebelsbergi változatra lenne szüksége a magyar oktatásnak és a tudományos életnek is” – jelentette ki Tulassay Tivadar.