Tudományos űrviselet

Alaposan megváltozik az űrhajósok viselete, mire újra emberek utaznak a Holdra. A napkitörések miatt fokozott védelemre szorul a csípő, a gerincoszlop, a vállak, a combok, a szegycsont és a koponya. Orvosok számára egyértelmű a magyarázat: a csontvelőt kell védeni.

Idén január 20-án egészen különleges napkitörést figyeltek meg a kutatók. A szokásos napkitörések után órákkal, időnként csak napokkal jelennek meg a nagy energiájú protonok, most azonban néhány perc alatt elérték a Földet és a Holdat, évtizedek óta nem tapasztalt erősségű vihar alakult ki a Föld körül.
  A napfoltokban az erős mágneses tér felszínre kibújó erővonalai ma még nem teljesen ismert okokból és módon instabillá válnak, és ekkor hatalmas robbanás következik be. A folyamatban 10 milliárd hidrogénbomba (!) energiájával összemérhető hatóerők játszanak szerepet. A Földről először fény- és röntgensugár-felvillanást észlelünk, az elektromágneses hullámok 8 perc alatt érnek bolygónkra. A nagy napkitörésekben ezután milliárd tonnányi gáz halmazállapotú anyag szabadul ki a robbanás helyéről. A koronakilövellés anyagának leggyorsabb öszszetevői sem mozognak 1-2 ezer km/másodpercnél gyorsabban, így legalább egynapnyi időre van szükségük a Föld eléréséhez. Az utóbbi évtizedek űrkutatási eredményeire, a Nap és a Föld közötti kapcsolat feltárt részleteire építve már évek óta napi gyakorlat az űrbeli időjárás előrejelzése.