Továbbra is érvényben marad a veszélyhelyzet Parajdon
Újabb 30 nappal meghosszabbították a parajdi sóbánya vízzel való elárasztása miatt tavaly bevezetett veszélyhelyzetet az erdélyi Parajdon, közölte hétfőn a Hargita megyei prefektúra.
A helyi vészhelyzeti bizottság szerint az újabb hosszabbítás július 7-éig érvényes, írta a román kormány területi képviselője. A közlemény szerint a helyi vészhelyzeti bizottság további intézkedéseket is elrendelt, a többi között a szükséges erőforrások, az illetékes hatóságok és döntéshozók mozgósítását kérte a térség biztonságossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzése érdekében. Szükségesnek tartja a székelyföldi község lakosainak, valamint a környező településeknek a tájékoztatását az elarásztott sóbánya állapotáról. Továbbá elrendelte a segítségnyújtást az illetékes intézmények részéről a parajdi sólelőhelynek az eredeti állapotában való helyreállítása érdekében.
A helyi vészhelyzeti bizottság a sóbánya és a Sószoros területének látogatására vonatkozó tiltást is fenntartja, valamint előírta a segítségnyújtást a Korond-patak sóbánya alatti vízfolyása mentén élőknek.
Mint írták, az illetékes intézmények a meteorológiai és hidrológiai előrejelzésekre tekintettel ebben az időszakban kiemelt figyelmet fordítanak a Korond-patak és a Kis-Küküllő folyó áramlási sebességének, a víz minőségének a monitorizálására. A hatóságok ily módon akadályoznák meg, hogy a várható esőzések hatására nőjön a környező folyóvizek sótartalma.
A székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
