Többletforrás a kutatóintézet-hálózat működésére
A jövő évtől, beépülő jelleggel, 22 milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézet-hálózatának működésére, illetve fejlesztésére.
Az összeg jelentős része bérfejlesztésre fordítható – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Miklós, az ELKH elnöke sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.
A miniszter elmondta: a kutatóintézet-hálózat működésének áttekintését követően a kormány elé terjesztette azt a javaslatot, amelyben azt kérik, hogy a 2021-es költségvetésben az intézmények eddigi 17,5 milliárd forintos támogatását emeljék meg 22 milliárd forinttal. Magyarország K+F teljesítményének erősítését az ELKH teljesítményének fokozásával lehet a leghatékonyabban elérni, amit finanszírozási oldalról szükséges megtámogatni – közölte Palkovics László, hozzátéve, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium ezért többelemű intézkedéssorozat végrehajtásához kéri részben az Országgyűlés, részben a kormány egyetértését.
A finanszírozási feltételek javítására az ELKH elnöke szerint azért van szükség, hogy az új kutatóknak több és jobb lehetőségük legyen a kutatásra. Maróth Miklós szerint első lépésként a finanszírozási feltételeken kell javítani. A hazai kutatók jelenlegi illetménye egyelőre elmarad a külföldi fizetésektől. Ennek az a következménye, hogy több intézetbe nem jelentkeztek fiatal kutatók – tette hozzá. A kutatóintézet-hálózatot működőképessé tétele érdekében a kutatói fizetéseket kell rendezni – jelentette ki az ELKH elnöke, és kiemelte: a pénzügyi támogatás mellett a működési elveken is változtatnának, a fiatal kutatóknak egy életpályamodellt szeretnének bevezetni, vonzóvá téve a kutatói pályát.
A magyar kutatói hálózat a térségben eddig vezető szerepet töltött be, nemzetközileg pedig a középmezőnybe tartozott eddig is – fogalmazott Maróth Miklós. A többlettámogatás részleteiről szólva elmondta: már az idei év második felében 11 milliárd forintot kapnak az időarányos költségvetési támogatáson felül az intézetek, jövőre pedig a 17,5 milliárd forinthoz 22 milliárd forintot kaphat a kutatói hálózat.
"Ezzel elindultunk azon az úton, hogy a kutatóhálózat stabilizálódjon" - hangsúlyozta Maróth Miklós, hozzátéve, hogy ennek a feltétele az, hogy ezt a plusz pénzt ne a régi bázisfinanszírozási elv alapján kapják meg, hanem feladatfinanszírozásként. Ennek alapján a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács határozatait figyelembe véve próbálnak prioritásokat megfogalmazni, és ezek mentén változtatni a kutatási terveken.
