Többe kerül a sok beteg, mint a jó egészségügy
Felfoghatatlanul nagy összegbe kerül az, hogy egészségileg meglehetősen rossz állapotban van a 30 és 64 év közöttiek korosztálya, írja a Népszava.
Erre mutatott rá az a nemrégiben elkészült kutatás, amelyben Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus arra kereste a választ, mekkora munkaidő veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén bemutatott kutatás szerint a betegségteher – vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben. Ugyanebben az évben az állam a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére. Kollányi Zsófia magyarázatkén megemlítette: a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés „nem csak úgy a levegőből tűnik el”, az valakinek veszteségként jelentkezik. A kutatók abban bíznak, hogy az általuk összegyűjtött adatokkal sikerül a kormányzati döntéshozókkal megértetni, mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer.
Vitrai József elmondta, hogy a 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 2019-ben 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde. A vizsgált csoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt. A legtöbb embernek mozgásszervi és a mentális egészség problémák miatt romlott a termelékenysége, közli a lap.
