Több ezren támogatják a márciusi sztrájkot
Több ezer közszolgálati dolgozó jelezte, hogy ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormányzattal a dolgozók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslásáról, akkor támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkját.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdetett sztrájkot januárban arra az esetre, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások. Hozzátette: a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik, és csak akkor, ha a dolgozók több mint fele csatlakozik.
Az MKKSZ-nek már több ezren jelezték, hogy részt vennének a sztrájkban, de folyamatosan csatlakoznak a felhívásukhoz a dolgozók, így a szakszervezet eleget tett a törvényi feltételeknek és a munkabeszüntetés törvényes lesz. Megjegyezte: a versenyszféra és a közigazgatás munkavállalói mellett a civilek is szolidárisak az önkormányzati köztisztviselőkkel, a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselőkkel és a szociális területen dolgozókkal. Jelezte: ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a sztrájk ideje alatt a munkabeszüntetéssel egyetértők a támogatás jelképét viselik majd a ruhájukon.
A sztrájkfeltételek teljesítéséről tájékoztatta a kormányzati igazgatási kormánytisztviselők esetében Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az önkormányzati köztisztviselők tekintetében Pintér Sándor belügyminisztert, a SZÁD elnökével közösen pedig Fülöp Attila szociális területért felelős államtitkárt, és jelezték: várják a kormányzat tárgyalási meghívóját. Boros Péterné hangsúlyozta: a szakszervezet korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készül, de megkeresésükre egyedül az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagált, ők március 6-án várják a szakszervezet tárgyalódelegációját.
A járási kormányigazgatási köztisztviselők helyzetét az MKKSZ elnöke szerint "elképesztő lekezelés és munkaügyi káosz" jellemzi, munkáltatójuk az Ügyfélkapun levelez velük, ezen értesültek az alapszabadságuk csökkentéséről, a munkaközi szünet munkaidőn kívülre kerüléséről, a helyettesítés ellenértékének ki nem fizetéséről, a "13. havi ingyenmunkáról", miközben nem kaptak még kinevezési módosítást.
Köves Ferenc, a SZÁD elnöke azt mondta, eddig egyetlen kormányzat sem tekintette fontosnak a szociális ágazatot, márpedig azt, hogy egy kormányzat hogyan bánik az elesettjeivel, az is mutatja, hogyan bánik az elesettekkel foglalkozókkal. Szeretnék, ha szavak helyett tettekben nyilvánulna meg a kormányzat elismerése a szociális ágazatban dolgozók iránt, és pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést követelnek - tette hozzá.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke és az országos sztrájkelőkészítő bizottság koordinátora elmondta: a PDSZ kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet március 14-ére, 8 és 10 óra közöttre, hogy kifejezzék, támogatják a közszférában sztrájkolókat.
Az MKKSZ követelése az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is. A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének. Mindhárom ágazat közös követelése a "rabszolgatörvény" visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.
