Tízből nyolc magyart ér nyomasztó lelki teher (Bővítve: a fiatalok)

Egy friss, 2026 szeptemberében készült felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége küzd mindennapi életére is kiható lelki problémákkal, ám a segítségkérés kultúrája és az ellátáshoz való hozzáférés továbbra is komoly akadályokba ütközik.

A Hedepy megbízásából az Ipsos által lebonyolított, 1010 fős-a 18-70 éves lakosságra végzett-reprezentatív kutatás rávilágított:a válaszadók 81%-át érte az előző évben olyan lelki megterhelés,amely a mindennapjaikra is hatással volt. A legfőbb kiváltó tényezők között a stressz(52%), az anyagi gondok(36%) és a szorongás (31%) szerepelnek,de sokan számoltak be munkahelyi nyomásról is (28%). Bár a KSH legutóbbi, 2025-ös-adatai szerint a lakosság 62%-a ítélte jónak vagy nagyon jónak az általános egészségi állapotát, a mentális jóllét terén drámai a helyzet.

A felmérés rámutat,hogy az érintettek 65%-a szeretett volna beszélni a problémáiról, mégis a hallgatást választotta. Ennek hátterében leggyakrabban a beszélgetőpartner hiánya (24%), a mások megkímélésének vágya(17%), valamint az érzések megfogalmazásának nehézsége (16%) áll.

"Nem hagyhatjuk figyelmen kívül,hogy a lakosság több mint 60%-a úgy érzi: nehéz megfelelő mentális egészségügyi szakembert találni, miközben a szaksegítség igénybevételét a válaszadók 38%-ánál az anyagi akadályok lehetetlenítik el", hangsúlyozza Radó Iván, a PÉF elnöke.

"A lelki tehermentesítés és az időben kért segítség életeket menthet. Kezdeményezzük a mentális egészségügyi szakellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését, a társadalmi megbélyegzés elleni szisztematikus fellépést, valamint a közösségi és munkahelyi támogató rendszerek erősítését". Az elnök hozzáteszi: "csak a szkizofrénia és a depresszió hétszázezer embert érint. A pszichoszociális fogyatékosság a vezető egészségkárosodás hazánkban." 

GenZ: minden harmadik fiatal már szorongva kezdi a napját, miközben a többség fél segítséget kérni

A Magyarországon élő 14–19 évesek 41 százalékának mentális jólléte fokozott figyelmet indokol az NN Biztosító és az UNICEF közös kutatása szerint. Ez a korosztály egészére vetítve több mint 200 ezer fiatalt jelenthet. A válaszokból az is kiderül, mi nehezítheti meg, hogy a gondjaikról beszéljenek: a szégyenérzet, a problémák kitudódásától való félelem és az aggodalom, hogy nem veszik őket komolyan. Az eredményekre építve az UNICEF Magyarország konferenciája az NN Biztosító főtámogatásával novemberben a fiatalok mentális egészsége kapcsán a többi között azzal foglalkozik, hogyan válhat könnyebben elérhetővé a fiataloknak szóló támogatás.

A tanév végén és a vakáció kezdetén végzett adatfelvétel eredménye egy nem túl jó mentális állapotban lévő generáció képét rajzolja meg. Miközben a fiatalok 37 százaléka ugyan jó vagy kiemelkedő jóllétnek örvend, az alacsony jóllétű csoport aránya ennél nagyobb, 41% volt[1].

Ebben a tekintetben nagy különbségeket látni az életkor alapján. Az alacsony jólléti kategóriába a 14-15 évesek 12 százaléka, a 16-17 évesek 49 százaléka, a 18-19 éveseknek pedig 62 százaléka tartozott. A nemek közötti különbség szintén feltűnő: a lányok körében 47 százalék, a fiúknál 34 százalék volt ez az arány. A hétköznapok terheit egy másik adat is érzékelteti: a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi napi teendőit.

A hallgatás mögött félelem is lehet

A fiatalok tehát tudatában vannak a nehézségeiknek, mégis sokszor nehezen vagy egyáltalán nem mernek segítséget kérni. A megkérdezett fiatalok szerint a legfőbb visszatartó erő kortársaik körében a szégyenérzet – a válaszadók 67 százaléka említette ezt -, 63 százalékuk szerint pedig sokan tartanak attól, hogy nem veszik komolyan a gondjaikat. Emellett 61 százalék véli úgy, hogy generációjuk tagjai azért sem mernek megnyílni, mert félnek, hogy kitudódnak megosztott gondjaik. Ezek a válaszok a fiatalok véleményét tükrözik a segítségkérés akadályairól, de nem azt jelentik, hogy mindannyian személyesen is átélték ezeket a helyzeteket.

Különösen fontos, hogy éppen az alacsonyabb jóllétű fiatalok érzik kevésbé biztosnak a támogatás lehetőségét. Összességében a fiatalok 58 százaléka érzi úgy, hogy magánéleti vagy mentális kérdésekben van olyan személy vagy forrás, amelyhez tanácsért fordulhat, míg az alacsony jólléti kategóriába tartozók között ez az arány mindössze 38 százalék.

Felkészültebb felnőttekre és elérhető segítségre van szükség

A fiatalok arról is határozottan nyilatkoztak, mi segítene számukra a megküzdésben. A válaszadók 62 százaléka szerint a szülőket és a tanárokat kellene jobban felkészíteni arra, hogy felismerjék a mentális problémákat, és megfelelően reagáljanak rájuk. Az ingyenes vagy megfizethető pszichológiai tanácsadás könnyebb elérhetőségét 48 százalékuk, több iskolai stresszkezelő foglalkozást 46 százalékuk szeretne.

„A kutatás fontos adatokat ad arról, hogyan látják saját helyzetüket a fiatalok és mire lenne szükségük ahhoz, hogy könnyebben megküzdjenek a nehézségeikkel. De az adatok önmagukban nem változtatják meg a mindennapjaikat. Nem elég arra biztatnunk őket, hogy beszéljenek a problémákról, hanem a bizalmat is ki kell építenünk. A Mentális Egészség Világnapja nekünk is kiváló alkalom arra, hogy átgondoljuk, hogyan tudunk figyelmesebb felnőttek lenni és olyan környezetet teremteni, amelyben a fiatalok tudják, kihez fordulhatnak, és bíznak abban, hogy meghallgatják és komolyan veszik őket” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Novemberben a támogatás lehetőségeiről is szól a konferencia

Az UNICEF Magyarország konferenciájának, melyet az NN Biztosító főtámogatásával rendeznek, egyik központi kérdése az lesz, hogyan követheti a nehézségek felismerését időben elérhető, bizalmat ébresztő támogatás. A kutatás eredményei ehhez a párbeszédhez adnak alapot, a fiatalok saját tapasztalataiból és igényeiből kiindulva.

„Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok jövőjéről a mentális jóllétük szempontjából is beszéljünk. Az UNICEF-fel közös kutatásunkkal ehhez szeretnénk megbízható alapot adni. Novemberi közös konferenciánkon arra keressük a választ, hogyan segíthetjük a fiatalokat körülvevő felnőtteket abban, hogy a nehézségek felismerését időben elérhető, megfelelő segítség kövesse” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

* Az NN Biztosító és az UNICEF közös, „FIATALOK, HOGY VAGYTOK? A 14–19 évesek mentális egészsége 2026 nyarán” nevet viselő kutatása kérdőíves felmérés, valamint mélyinterjús vizsgálat adataiból készült, 830, illetve 15 fő részvételével. A minta országosan reprezentatív a magyarországi 14–19 éves korosztályra.