Tíz magyar egyetem a Sanghaj rangsorban
Tíz magyar egyetem 39 szakja szerepel a Sanghaj rangsoron a világ legjobbjai között, ami György László államtitkár szerint a magyar felsőoktatás megújulásának eredményességét jelzi, közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
A Shanghaj rangsoron, amely a világ mintegy kétezer egyetemének szakterületi teljesítményét vizsgálja, tíz magyar egyetem 39 szakja szerepel a világ legjobbjai között. Előrelépett az Állatorvostudományi Egyetem az állatorvostudományok (151-200.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a matematika (201-300.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a biológia területén (301-400.) Emellett az idei listára felkerült a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerészeti tudományok szakja.
A rangsorokban a szakterületek legalább egy kategóriát előreléptek, amely kategóriától függően 50-100 helyezést jelent.
György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint "az a célunk, hogy 2030-ra Magyarországot Kelet-Közép-Európa tudásközpontjává tegyük. Ezt szolgálja a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozási struktúra, amelyben az intézmények a többi közt vállalják a nemzetközi rangsorokban való előrelépést is. Az első eredmények azt mutatják, hogy az irány jó, folyamatosan haladunk előre a nemzetközi rangsorokban; míg a világ két legrangosabb felsőoktatási rangsora (THE, QS) közül a THE-rangsorban négy éve hét, két éve mindkét rangsorban nyolc, ma már egyaránt tizenegy magyar egyetem szerepel, amelyekbe hallgatóink kétharmada jár. Célunk, hogy ez a szám tovább bővüljön."
Az államtitkár nyilatkozata szerint "jó ma magyar egyetemistának lenni, hiszen diplomájuk értékét nemcsak a nemzetközi rangsorok, hanem a piac is nagyra értékeli. Ma egy diplomás szinte azonnal munkát kap és a bérelőnye is jelentős, nagyjából másfél-kétszeres arányt mutat. Azon dolgozunk, hogy évről évre még jobb legyen Magyarországon egyetemistának lenni és bebiztosítsuk a jövő munkahelyeit!"
A listára felkerült csaknem kétezer egyetem vizsgált szakjai a természettudományok, a mérnöki tudományok, az élettudományok, az orvostudományok és a társadalomtudományok területét érintik és rangsorolásuk számos tudományos mutatót figyelembe véve történik, beleértve a kutatási teljesítményt és annak hatását, a nemzetközi együttműködést, a kutatás minőségét és a nemzetközi tudományos díjakat.
