Junior Prima Díjak
Tíz fiatal kutató vehette át kedden az idén ötödik alkalommal odaítélt Junior Prima Díjat a magyar tudomány kategóriában. A díjhoz kapcsolódó elismerést a Magyar Tudományos Akadémián adták át.
A Junior Prima Díjat a magyar tudomány kategóriában a Magyar Fejlesztési Bank gondozza és biztosítja a jutalmat, amely idén is személyenként 7000 euró (2,14 millió forint).
Asbóth János "az elméleti kvantumfizika kiemelkedően tehetséges kutatója, aki több különböző téma vizsgálatában mutatott fel elismerésre méltó eredményeket". Nevéhez fűződik az a szórási modell, amellyel az optomechanikai rendszereket, tehát az elektromágneses mező és a fény nyomásának hatására mozgó tükrök csatolásából származó dinamikát vizsgálta.
Gyarmati Katalin a "nagy hagyományú magyar számelméleti iskola fiatal generációjának egyik legígéretesebb képviselője", aki egyaránt jártas a kombinatorikus számelmélet, a kombinatorika, a klasszikus algebra, az elemi algebrai számelmélet területén, s ezek eszközeit szellemesen kombinálja. Fontos új eredmények bizonyítása mellett eredeti és jól használható módszereket is kifejlesztett, érdekes új kérdéseket vetett fel, és máshol is alkalmazható új konstrukciókat készített.
Jakus Zoltán kutatási területe az immunológia, azon belül a természetes immunitásban kulcsszerepet játszó fagocita sejtek aktiválódásának, valamint autoimmun betegségek kialakulásának molekuláris mechanizmusa.
Kovács István János geológus érdeklődése kiterjed a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra kőzettani és geokémiai vizsgálatára. Új infravörös spektrometriai eljárást is kidolgozott, amelynek segítségével a korábbinál egyszerűbben és pontosabban határozható meg a földköpeny ásványainak szerkezetében megkötött "víz" koncentrációja, aminek domináns szerepe van az ásványok olvadáspontjának és szilárdságtani tulajdonságainak meghatározásában.
Mátyás Ferenc agykutató ismerte fel, hogy nem válik el egymástól élesen az agyi érzékelő és a mozgató funkció. Ez új távlatokat nyithat a mozgásszabályozás, és így a mozgászavarok pontosabb megismerésére is. Újabb kutatásai a félelem kialakulását, az ebben szerepet játszó agyterületek felépítésének és működésének ez idáig kevéssé ismert kapcsolatát vizsgálják.
Mátyus Edit (elméleti kémia) kutatásai a kis molekulák rezgéseivel kapcsolatosak, számos közleménye jelent meg e témában rangos tudományos folyóiratokban, ezek közül különösen érdekes az, amelyet a Nature közölt egy különösen reakcióképes, ezért nehezen elkülöníthető és megfigyelhető molekuláról, a hidroximetilénről.
Németh Krisztián (orvostudomány) kutatásainak középpontjába az úgynevezett csontvelői mesenchymalis őssejtek (MSC) immunmodulációs képességei kerültek. Egérmodell segítségével elsőként sikerült rávilágítania az MSC-k lehetséges terápiás hatására szepszisben. Kutatási eredményeit az egyik legnagyobb presztízsű tudományos folyóirat, a Nature Medicine tette közzé.
Sik András bolygókutatóként a Mars tájainak formakincsét vizsgálja űrszondák felvételei alapján. Tudományos tevékenysége kiterjed a térinformatika, a távérzékelés és a geomorfológia kérdéseire is.
Szomora Zsolt kutatásai elsősorban a büntetőjogi dogmatika különböző kérdéseire terjednek ki. Publikációinak száma 54, s fiatal kora ellenére több mint 120 független hivatkozással rendelkezik, ami jogtudományi területen kiemelkedő szám. Eddigi tudományos munkájának köszönhetően elnyerte az Alexander von Humboldt Alapítvány rangos ösztöndíját, amelynek segítségével a 2010. évben a németországi Osnabrück egyetemén folytatott kutatásokat a véleményszabadság büntetőjogi korlátaival, illetve az alkotmányos alapjogoknak a büntetőjogra gyakorolt befolyásával kapcsolatban.
Szűcs Zoltán Gábornak (politikatudomány) negyvennél több tudományos közleménye jelent meg magyarul és angolul. Eszmetörténeti és a konzervativizmust tárgyaló munkái mellett fő kutatási területe a jelenkori magyar politika. Az antalli pillanat című könyvéért a Magyar Politikatudományi Társaságtól elnyerte a 2010. év legjobb politikatudományi publikációjáért járó Kolnai Aurél-díjat.