Tisztálkodás, szerelem és más szívügyek

Az ókor, de különösen a XIII. század óta az orvostudomány szerelembetegségként ismert egy kórt, amelynek külön tünettana és terápiája volt. A betegség a XVII.-XVIII. században aztán "valahogy eltűnt" - mondta el az MTI-nek Magyar László András, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy egy nagyon élesen körülhatárolt betegségről van szó, amelynek tünetei gyakorlatilag a mai depresszióval azonosak. A szerelembeteget álmatlanság, étvágytalanság, levertség, apátia, monomániás gondolkodás jellemezte. "A legnagyobb baj az volt, hogy mindenfajta feladatra alkalmatlan volt az illető".
Az erotikosznak, furor eroticus-nak, delírium amoris-nak, vagy liebeskrankennek is nevezett kór kezelésére igen sokrétű terápiát dolgoztak ki. A klasszikus időkben úgy gondolták, hogy a fekete epe túltengése okozza a betegséget, amelyet diétával, különféle életmódszabályokkal, így sok alvással, szórakozással, tornával, masszázzsal, fürdővel igyekeztek gyógyítani. Voltak különlegesebb gyógymódjai is: akadt, aki a verést javasolta. Arab orvosok viszont különféle cseleket ajánlottak, például olyanokat, hogy egy idősebb hölgy addig ócsárolja a szenvedő szerelmesnek szíve választottját, míg az ki nem ábrándul - sorolta a kezelési módokat Magyar László András.
Mint elmondta, némelyek a zenétől, az irodalmi művek hallgatásától tiltották el a szerelembeteget, mert ezt is károsnak tartották. Léteztek gyógyszeres terápiák, amikor enyhe altatókat, nyugtatókat írtak elő, de akadt orvos, aki nagy mennyiségű bor fogyasztásában látta megoldást.
Magyar László András tájékoztatása szerint a szerelembetegség ábrázolásának különösen a trubadúrköltészetben volt jelentős hagyománya. Bár az ókori görög és római lírában is megjelent a szerelembetegség, a klasszikus leírások, például amikor a szerelmes belehal a szerelmébe, a trubadúrdalokban jelentek meg.
A múzeum kertjében szerelmi bájitalok kóstolgatására csábítják a látogatókat, akiknek lehetőségük lesz tárlatvezetéssel megtekinteni az intézmény állandó és időszaki kiállításait is. Mint Horányi Ildikó, a múzeum művészettörténésze elmondta, az állandó kiállítás anyaga az ókortól kezdve napjainkig öleli fel az egyetemes, illetve a magyar gyógyszertörténetet. A Démoni ragály című időszaki kiállítás pedig a pestisről szól, amely csaknem ötszáz éven át pusztított az európai kontinensen, és minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetében.
A kiállítás bemutatja a járvány a kultúrtörténeti hátterét, de az érdeklődők megismerhetik egy vesztegzár alatt lévő város életét is. Az ablakon keresztül "beleshetnek" egy korabeli patikárius műhelyébe, s megtudhatják, milyen eszközökkel, milyen alapanyagokból készültek a korabeli gyógyszerek.
A könyvtár épületében a "Szívügyekről - tudományosan" című rendezvény keretében a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet két főorvosa tart előadást. Andréka Péter a szívátültetés magyarországi helyzetéről beszél. Piróth Zsolt pedig a műszívkezelés gyakorlatát ismerteti.

A szolnoki Damjanich Múzeum 18 órától gyertyafényes belső udvarán fogadja a betérőket, és azok, akik a belépéskor a tisztálkodással vagy a szépítkezéssel kapcsolatos tárgyat tudnak felmutatni, éjfélkor tombolasorsoláson vehetnek részt. A Szépségvarázslás című, kétórás program során a nézők tájékoztatást kapnak többek között arról, milyen gyógynövények miként használhatók fel a tisztálkodásban, majd fodrászok adnak ízelítőt különböző hajpraktikákból. Szemléltetik azt is, miként mostak elődeink, amit a mosógéphez szokott vállalkozó kedvűek ki is próbálhatnak.
A látogatók ezután a Meg is mosakodjál! című időszaki tárlatot tekinthetik meg, amely a magyar falvakban az évszakok és a végzett munka jellege alapján változó tisztálkodási szokásokat mutatja be.
Este 8 óra után a múzeumi udvarban az ének és a zene lesz a főszereplő, előbb a Szolnoki Népdalkör lép fel, majd Trio Latino együttes zenél.
A Szolnoki Galériában a megyei karnagyok kamarakórusa 6 órától reneszánsz hangversenyt ad, közben a zenerajongók az ott látható Szőnyi-kiállítás festményeiben gyönyörködhetnek. A Szolnoki Tájházban éjszaka 2 óráig csillagász vezetésével az égboltot kutathatják távcsővel a csillagok világához vonzódók.

A Múzeumok éjszakáján, Budapesten 70, vidéken 160 helyszínen több száz program és kiállítás várja az érdeklődőket. A rendezvényt hatodik alkalommal szervezik meg. A  budapesti Vajdahunyadvárban tűzfesztivált tartanak, fagylalttörténeti kiállítás lesz a debreceni Déri Múzeumban, az éjszakai fáklyás barangolásra az egri Dobó István Vármúzeumba, kommandós, valamint a drog- és robbanószer kereső kutyák bemutatójára a fővárosi Rendőrség-történeti Múzeumába várják a nagyérdeműt.