Tímár József: „Még készülök egy nagy dobásra”
Közel tíz év után, július 1-jével köszönt le a II. Sz. Patológiai Intézet vezetéséről prof. dr. Tímár József; a semmelweis.hu beszélgetett vele.
A napi diagnosztika, és ezen belül is a daganatdiagnosztika, rendkívül hangsúlyos ezen a szakterületen, a patológus munkájának legnagyobb részét ez adja, ráadásul az orvostudomány egy nagyon gyorsan fejlődő ágazatáról van szó – magyarázza dr. Tímár József, hangsúlyozva, hogy ma már szinte évente lehetne megújítani a kézikönyveket és a műszerparkot. A tudományos eredmények olyan gyorsan kerülnek át a napi rutin diagnosztikába, amit korábban remélni sem mertek – jegyezte meg.
A patológiát ma meghatározó molekuláris medicina az elmúlt 20-25 év „szülötte”, és mára a mindennapi rutin betegellátás része. Mint Tímár József elmondta, egyértelmű volt számára, hogy a patológián belül ezt az irányt válassza, mivel leginkább itt kapcsolódik össze a kutatás és a gyógyítás.
Tímár József vezetése alatt a II. Sz. Patológiai Intézetben a hagyományos klinikopatológiai szemlélet mellett kialakult a korszerű molekuláris medicina és a személyre szabott orvoslás szemlélete – olvasható az arany pecsétgyűrű átadáskor elhangzott méltatásban,ímelyet a Semmelweis Napon vehetett át. A leköszönt igazgató úgy fogalmaz, büszke rá, hogy az intézet a molekuláris daganatdiagnosztika terén országos szinten az egyik legjelentősebb és legerősebb szolgáltató lett, mely budapesti és vidéki onkológiai központokat is kiszolgál. Hat molekuláris központ van az országban, a daganatdiagnosztika terén nyújtott szolgáltatások felét az egyetem két patológiai intézete végzi – tette hozzá. Tímár József kiemelte azt is: fontosnak tartja, hogy mintát, diagnosztikai konzultációt soha nem utasítottak vissza kapacitáshiányra hivatkozva, hiszen a beteg gyógyulását, kezelését alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyorsan, mennyire jó diagnózist ad a patológus.
A jövőbeli terveiről szólva Tímár József elmondta: szeretne a korábbi aktivitással visszatérni a rákkutatáshoz, és „még készül egy nagy dobásra”. A molekuláris diagnosztika és az onkológia nagy kérdése világszinten ma a RAS-fehérje mutációja, ez a leggyakoribb génhiba a daganatokban, és akinek ilyen típusú betegsége van, az jelenleg nem részesülhet az új terápiák előnyeiből. Az erre az onkogén hibára specifikus gyógyszer fejlesztésével kapcsolatban világszinten nagy a versenyfutás, és mint Tímár József elmondta, úgy döntött beszáll ebbe a versenybe, melyhez partnereket is talált a Műszaki Egyetemen és az ELTE-n. Kiindulópontjuk, hogy a szóban forgó mutáns onkogénről készült fehérjetérszerkezeti ábrázolások nem pontosak, márpedig enélkül nem lehet jó gátlószert kifejleszteni.
