Tiltakozás ingyenes látásellenőrzéssel

Októbert a látás hónapjának kiáltották ki, s a megszorítások miatt ingyenes vizsgálatokkal próbálnak tenni a közért, a látásért. Tóbiás Richárddal, a szövetség elnökével beszélgettett a Magyar Hírlap munkatársa.

– A társadalombiztosítás nemrég megvonta a támogatást a szemüvegesektől, sőt a kontaktlencsét használóknak is mélyebben kell majd a pénztárcájukba nyúlniuk. Mi is történt pontosan?

– A plusz-mínusz hat dioptria alatti össztörőértéknél teljes mértékben megvonták a tb-támogatást mind szemüvegkeret, mind szemüveglencse készíttetése esetében, hat dioptria felett pedig megvonták azokat az extra támogatásokat is, amelyeket a gyerekek élveztek. Tizennyolc év alatt ingyenes volt például az antireflex réteg, de ugyanígy megvonták a támogatást a kontaktlencsésektől is: az ápolószerek támogatottak voltak, mostantól nem azok.

– Összegszerűen ez hogy néz ki?

– Teljes átalakulás van az optikai piacon, számokban ez úgy néz ki, hogy a 870 millió forintos éves támogatásról körülbelül 38 millió forintra esett vissza az optikai iparnak, a szemüvegeseknek juttatott összeg, pedig a lakosság ötven százaléka érintett a témában. Van még egy furcsa dolog: szakmai szervezetünk, a Magyar Látszerészszövetség régóta küzd azért, hogy megváltozzon a termékszintű támogatás. Azt szerettük volna – és szeretnénk most is –, hogy magát a szolgáltatást és ebből adódóan a páciensek látását támogassa az állam. Ehhez képest minden esetben egy terméket határoztak meg, amely egyre alacsonyabb áron, egyre silányabb minőségben került a piacra. 2007-ben beadvánnyal éltünk, az úgynevezett fixesítéssel, ami annyit tesz, hogy fix összeget szerettünk volna elérni; azt, hogy a gyerekeknél magasabb, felnőttkorban alacsonyabb összegű támogatást kapjanak kétévente az emberek, amit csekk vagy bón formájában felhasználhassanak szemüvegvásárlásra. Tudniillik nagyon fura a mai hazai szemüveg­piac összetétele. A szolgáltatók privát vállalkozások, a társadalombiztosítás ezeken keresztül biztosítja az ellátást – tehát a vényt egy privát optikában lehet – lehetett – beváltani alacsony összegért. A legnagyobb gond, amivel küzd ma, és ami miatt lobbizik a Magyar Látszerészszövetség, hogy legalább a gyerekeknek, a 18 év alattiaknak állítsák vissza a támogatottságát. Hiszen úgy gondoljuk, jó szemüveggel, megfelelő orvosi felügyelettel idejében javítható lenne – fejlődő szervezetről lévén szó – a látás.

– A szövetség hasonló okok miatt találta ki a látás hónapját is, amelyet októberben tartanak.

– A rendezvény egyfajta válasz, amelyet a szövetség mint civilszervezet a társadalmi felelősségvállalás jegyében szervez meg. A legszebb, hogy szektorsemlegesen alakult ki a dolog: a nagyvállalatoktól kezdve, a közép- és kisvállalkozásokon át egészen az egyéni látszerészekig nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez.

– Mit is takar a látás hónapja?

– Országszerte csaknem háromszáz helyen elérhető a programon belüli ingyenes látásellenőrzés és szaktanácsadás, ahol is az optometristák szaktudásukat és vizsgáló képességüket egy hónapon át a köz rendelkezésére bocsátják. Az optometristák, vagyis a diplomás látszerészek egyébként azok a szakemberek, akiknek jogosítványuk van arra is, hogy szemüveget készítsenek, és arra is, hogy látást vizsgáljanak. A szemvizsgálat orvosi dolog, anatómiai szempontból közelít a szemhez, emellett a látásvizsgálat nem betegségekről szól, hanem az élettel, a kor előre haladtával járó szükséges korrekciókról. Ha elfáradnak a szemizmok, szemüvegre van szükség. Ebben az esetben az optometrista meg tudja vizsgálni a pácienst, megállapítja, milyen szemüvegre van szüksége, és még el is tudja készíteni azt.

– Ez rugalmas eljárásnak tűnik…

– A régi rendszer úgy működött, hogy elment a szemorvoshoz, a körzeti rendelőbe az ember, nagy nehezen végigvárta a sort a betegek között, majd elindult valahova, egy tetszőleges optikába, elkészíttetni a szemüveget. Ez az Európában egyedülálló program, a látás hónapja azt mondja, ha már nincs támogatás, és nincs affinitás arra, hogy ellátogassunk a körzeti rendelőkbe, akkor most kapjunk az alkalmon, hiszen októberben térítésmentesen elvégzik az optikai üzletek ezeket a vizsgálatokat, ráadásul magas színvonalon.

Az előre gyártott szemüvegekről

Tóbiás Richárd szerint az előre gyártott olvasószemüvegeket arra találták ki anno, tőlünk Nyugatra, hogy ha valaki otthon hagyja a „rendes” szemüvegét, vásárolhasson magának egy ideigleneset, és ne akadályozza az aznapi munkájában a szemüveg hiánya. Ehhez képest Kelet-Európába már a legolcsóbb szemüvegmegoldásként érkeztek meg ezek a termékek. A szakember szerint több gond is akad ezzel. Az egyik, hogy a jobb és a bal szem nem azonos dioptriájú lencsét igényel; a szemtávolságuk sem egyforma az embereknek, és végül az is jellemző, hogy túlkorrigáljuk magunkat: plusz 1-es helyett 2-est teszünk fel, fellép a nagyító hatás, úgy érezzük, mindent jobban látunk. Ha viszont megszokja a 2-est a szemünk, a későbbiekben már erősebb szemüvegre lesz szükségünk. Csehországban már betiltották ezeknek a szemüvegeknek a forgalmazását, és a Magyar Látszerészszövetség is küzd ezért, de szabad vállalkozás van hazánkban, így csak azt tehetik, hogy kiszorítják őket egyes helyekről, így a patikákban már nem lehet ilyen szemüvegeket kapni.