Tele lehet meglepetésekkel az univerzum
Több tízezer amerikai támogatott két petíciót, amelyeknek aláírói arra vártak választ az Obama-kormánytól, van-e tudomása a földön kívüli élet bármiféle formájáról?
A Fehér Ház múlt héten született válasza: az USA kormányának nincs olyan bizonyítéka, hogy bármiféle élet létezne bolygónkon kívül, vagy hogy egy földön kívüli létformával sikerült volna kapcsolatba lépni, netán az emberi faj egyik tagjával ők vették volna fel a kapcsolatot – írta Phil Larson, a Fehér Ház tudományos és technológiai tagozatának tagja. Ezen kívül nincs megbízható információ arról sem, hogy a kormányzat bármiféle bizonyítékot titkolna a nyilvánosság elől.
„Az utóbbi egy évben jelentősen áthangolódtak a kutatások” – állítja Almár Iván csillagász, akinek az idén jelent meg a témát átfogóan, de közérthetően tárgyaló, Kozmikus társkereső című kötete. Ennek egyik oka, hogy jelentősen megnőtt az általunk ismert exobolygók, azaz más csillagok körül keringő bolygók száma. Ezek között több az általunk lakható övezetnek tartott távolságban kering központi égiteste körül. Éppen ezen bolygók miatt mondja mind több kutató, hogy a földön kívüli életet kereső kutatásokat ki kellene terjeszteni a közeli, bolygókkal rendelkező csillagokra is. Eddig ilyen kutatási program csak a Naprendszeren belüli égitestekre, főképp a Marsra irányult. Az idegen civilizációk, az értelem felfedezése is ezekben a térségekben kecsegtet több eredménnyel. Azaz a bolygórendszerek a legígéretesebbek, de ahhoz, hogy eredményt érjünk el, finomítani kell a megfigyeléseket. Az új irány nem jelenti azt, hogy a hagyományos, ötven éve folyó SETI-programnak befellegzett, de az bizonyos, hogy újabb forrásokat kell bevonni az utóbbi időben megtorpant megfigyelésekbe. A fél évszázados kudarc ellenére Almár Iván vallja: „az univerzum még tele lehet meglepetésekkel.”
Ugyanakkor Almár Iván szerint szakítanunk kell azzal a merev felfogással is, hogy lakható égitesteket csak a csillagok „lakható zónáiban” érdemes keresni. Abban sem lehetünk biztosak, hogy milyenek a nálunk idősebb, fejlettebb civilizációk. Mire lehetnek képesek, és mennyire lennének barátságosak, ellenségesek vagy éppen közömbösek? Csak bizonytalan válaszokat adhatunk erre, mert a velük kapcsolatos félelmeinket és reményeinket a saját civilizációnkról és saját lehetőségeinkről alkotott elképzeléseink határozzák meg.
„Ha eddig a SETI rosszul kereste célját, akkor hiába dolgozott ötven évig, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az 51. évben nagyobb lenne az esélye a sikerre” – véli Almár Iván, aki elképzelhetőnek tartja, hogy utódaink ugyanolyan nevetségesnek találják majd a SETI-ről folyó elméleti vitát, mint mi a régi csillagászokét, akik filozófiai alapokon próbálták az olyan problémákat megoldani, mint a bolygók vagy a csillagok természete.
