Ízelítő
Tehetséggondozás Szingapúrban
2010. március 21. 12:01
Dr. Csermely Péter március 20-án tehetséggondozói munkájáért Magyar Örökség Díjat kapott. Blogjának is egyik fő témája a tehetséggondozás; ebből idézünk itt egy részletet.
Szingapúr tehetséggondozó állam. Néhány példa erre:
- Az adótörvény adómentességet biztosít minden olyan költségre, amely a külföldi tehetségek Szingapúrba hozásával kapcsolatos.
- A rendezvényekkel kapcsolatos illeték alól mentesek a tehetségek teljesítményét bemutató rendezvények.
- A vendéglátó intézményemet létrehozó törvény az intézmény alapfeladataként sorolja fel a tehetségek gondozását.
- Az oktatási minisztériumban 26 éve külön osztály foglalkozik a tehetséges gyermekek oktatásával.
- Szingapúr legnagyobb napilapja, a több mint egymillió példányban megjelenő Straits Times minden száma átlagosan két olyan cikket közöl, amelyben a tehetség fogalma valahogyan előfordul.
- Ahogy a hotelből kiléptem az utcára, az első plakát a mellékelt képen látszó óvodai plakát volt, amely egy tehetséggondozó óvodát reklámozott. Akármekkora marhaság is a két hónapos korban mért IQ, a hirdetés hűen tükrözi azt, hogy Szingapúr egy tehetségbarát társadalom.
Szingapúr oktatási rendszere jó. A szingapúri diákok a matematikai és természettudományos műveltséget vizsgáló TIMMS vizsgálatokon az első helyet érték el, az olvasást vizsgáló PIRLS felmérésben pedig az első három hely egyikét. (Szingapúr nem vesz részt az inkább alkalmazás-, semmint ismeretcentrikus PISA vizsgálatokban.) A szingapúri tehetséggondozás nagyon más, mint a magyarországi. Talán úgy is mondhatjuk, hogy pontosan abban nagyon jó, amiben mi nem vagyunk azok, és pontosan azok a hiányosságai, amiben mi jók vagyunk. Sokat tanulhatunk tehát egymástól. Melyek a legfontosabb különbségek?
A szingapúri tehetséggondozás előnyei. A szingapúri kiskölykök tudását harmadik osztályos korukban egy elég komplex teszttel (angol nyelv, matematika, általános logikai képességek) felmérik, és a felső 1% speciális iskolákba kerül. Ezekben az iskolákban mód van arra, hogy a diák gyorsítva végezze el a tárgyakat, és ha képes rá, akár az egyetemi órákat felvehesse 13 évesen is (erre konkrét példa is volt matematikából). A kiemelkedő diákoknak a hazai kutató diák mozgalom mintájára mentora van. (Az általam meglátogatott, most alapított School of Science and Technology-ban a vendégkönyv az iskola blogja, ahol a vendég bejegyzése azonnal online minden diák számára elérhető lesz.) A tehetséggondozás tehát elképesztően jól szervezett, és így sokkal nehezebben fordul elő az az eset (ami nálunk ma még sajnos eléggé általános), hogy egy tehetséges kölyök a lehetőségekből kimarad. A szingapúri Oktatási Minisztérium és az iskolák hosszú évtizedek óta a sikereik egyik legfontosabb mércéjének azt tartják, hogy a tehetséges gyermekek mennyivel több lehetőséget kapnak. Fontos tanulság tehát, hogy a tehetséggondozás szervezettsége, és prioritásként elismert stabilitása kiemelten fontos az oktatás sikere szempontjából. Ennek hazánkban az első lépése az volt, hogy a parlament 2008-ban elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot, amely a tehetséggondozást a magyar oktatáspolitika 20 éves prioritásává emelte. Ehhez a kormányzat évi 1,5 milliárd forintot rendelt, amely a továbblépéshez kellő alapot teremt. Ezt a kezdeti fellángolást azonban minimum húsz évig meg is kellene őrizni – ami Szingapúrral ellentétben nem szokott az erősségünk lenni idehaza.
A szingapúri tehetséggondozás hátrányai. Az előzőekben ismertetett teszt nagyon korai életszakaszban és nagyon szelektíven mér. (Nem veszi figyelembe például az idegen/angol nyelv és a matematika mellett a tehetség más fajtáit, a kreativitást, valamint a motivációs és egyéb érzelmi-, intellektusbeli készségeket sem.) A tehetséggondozás nagyon központosított. A vendéglátóim arcára a sárga irigység ült ki, amikor azt hallották, hogy a magyarországi tehetséggondozás alulról építkezik. Az ottani programokhoz a mentorokat lasszóval (és sok pénzzel) kell fogni, és még úgy is nehéz. A HYK mozgalom hatvanéves hagyományai is nagyon komoly elismerést arattak. Jellemző volt, ahogyan a Singapore Science Centre-ben tartott előadásom után egy fiatalember azt kérdezte, hogy: „A tudása még rendben is lenne, de hogyan lehetne növelni a kreativitását?” Valóban, amikor beléptem Szingapúr legjobb középiskolájába, a HYS High School-ba, akkor sok száz „okostojást” láttam, akik méltán nyerik meg sorra a diákolimpiákat. Azonban nagyon kevés olyan csillogó szemű, renitens gyerek volt, aki később a Nobel-díj várományosa lehetne, avagy meghatározná a XXI. század trendjeit. Szinte nem is találtam malájt vagy indiait, pontosan ugyanúgy, ahogyan – sajnos – a legjobb hazai gimnáziumainkban is szinte nagyítóval lehet keresni akár egyetlen romát. Valószínűleg nem véletlen, hogy a szingapúri Oktatási Minisztérium éppen most indított egy óriási programot a tehetséggondozás kiszélesítésére az összes iskola irányába. Hasonló program indult a zenei és sport tehetséggondozás elmélyítésére is. Mindezekben tanulni szeretnének tőlünk, és a „magyar tehetséggondozó csodától” – ahogyan ők nevezték azt, amit többszöri itt jártuk alkalmával nálunk tapasztaltak.
Forrás: csermelyblog