Társadalmi vitát sürgetnek a tudósok az egészségügyről
Kompromisszumot kell kötni az egészségügyi ágazat jövőjéről. A tudósok felelősséget vállalnának egy társadalmi vita elindításában, hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának konferenciáján, melyről a Figyelő tudósít.
Kosztolányi György, az MTA orvosi osztályának elnöke szerint az elmúlt pár évtizedben a korszerű orvosi eszközök mellett hatalmas tudás halmozódott föl az orvosi tudományokban is, aminek köszönhetően a korábban nem gyógyítható betegségekben szenvedők is életben maradnak, ellátásuk azonban igen költségigényes.
A professzor fontos lépésnek tartana egy olyan szerkezetű egészségügyi ellátórendszer kiépítését, amelyben a korszerű technológiák és szakértelem gyógyító centrumokban koncentrálódna. Ez a betegeknek is hasznos lenne, hiszen biztosan az állapotuknak megfelelő ellátást kapnák. Szükséges továbbá az egészségügyben is a költség- haszon elemzés és a levont következtetések alkalmazása. A lakossági igények és szükségletek kielégítése végett kikerülhetetlen a magánszolgáltatók terjedése, ám ehhez, csakúgy, mint más országokban, nálunk is szükséges egy átfogó egészségügyi koncepció. „Az orvosi tudományos-technológiai fejlődés függvényében differenciálódtak a szükségletek és elvárások, így megbillent a szolidaritás elve", szögezte le az akadémikus, hozzátéve: nyílt társadalmi vitára van szükség az egészségügy jövőjéről, amiben partnerséget ajánl a tudományos akadémia.
Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem professzora szerint föl kell tenni a kérdést, hová kell fókuszálni a meglévő egészségügyi pénzforrásokkal, hiszen az ágazatban 1000 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodnak. Szükség van helyzetelemzésre ahhoz, hogy meghatározzák az egészségügyben szükséges „terápiát". Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter szerint nem csupán az ágazaton belüli prioritásokat kell meghatározni, hanem a nemzetgazdasági ágazatok közötti prioritást is. Azt is kijelentette: szakmai, társadalmi, politikai vitára van szükség az egészségügy jövőjéről. „Ha konszenzust nem, de kompromisszumot lehet kötni, amelynek megfelelő helye lehetne az MTA.
