Táppénz: közérdekű bejelentés alapján is vizsgálható a jogosultság
Csak akkor lehet börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe a táppénzt, ha bebizonyosodik róluk, hogy szándékosan rövidítették meg az államot. Jelenleg elenyésző számú visszaélésre derül fény az OEP tájékoztatása szerint.
Elfogadta az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosítását, amely szerint két év börtönbüntetést kaphatnak azok, akik betegség nélkül jogosulatlanul veszik igénybe a táppénzt. A megszavazott jogszabály szerint "mindenki, aki pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el".
Büntetőjogi szempontból azon van a hangsúly, hogy szándékos volt-e a károkozás. Példával szemléltetve: ha valaki másnaposan elmegy az orvoshoz, és fejfájásra hivatkozva kiíratja magát, nem követ el táppénzcsalást, mert valódi rosszullét miatt marad otthon, noha tehetett volna az ellen, hogy ne legyen beteg. Ha viszont egyáltalán nem beteg, csak mondjuk, szeretné megkapálni a szőlőjét, akkor már jogosulatlanul veszi igénybe az állami juttatást. Feltéve, ha ezt be tudják bizonyítani, például elfogulatlan tanúk igazolják.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magánszemély az utóbbi esetben sem tud egyedül táppénzt csalni, kell hozzá egy orvos, aki betegállományba veszi. A fentebb említett, újonnan elfogadott törvénymódosításból az következik: a jövőben azokat az orvosokat is felelősségre lehet vonni, akik asszisztálnak ahhoz, hogy egészséges emberek táppénzre menjenek.
Az orvosok esetében is fontos szabály, hogy csak akkor lehet elítélni őket, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan - esetleg hálapénzért cserébe - járultak hozzá az állam megkárosításához. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint viszont ez elenyésző számú esetben derül ki.
Na és mit mutatnak a számok? Néhány százalék a visszaélés
A törvény szerint minden 30 napnál hosszabb idejű keresőképtelenséget felül kell vizsgálni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízásából 2010-ben 195 főorvos végzett felülvizsgálatot. Összesen csaknem 67 ezer háziorvosi szolgálatot ellenőriztek, amelynek keretében több mint 1 millió 30 ezer táppénzigénylést vizsgáltak meg. "Majdnem minden esetben jogszerű volt a keresőképtelenség megállapítása" – válaszolta a Pénzcentrum.hu kérdésére az OEP.
2009-ben is megközelítően egymillió ellenőrzést végeztek az arra felkért főorvosok. Valamivel több, mint 41 ezer magánszemélyt nyilvánítottak keresőképesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben indokolatlanul voltak betegállományban. Túlnyomó többségében azért zárták le a felülvéleményező orvosok a keresőképtelen időszakot, mert befejeződött a beteg kivizsgálása, kezelése, és a továbbiakban már alkalmas volt a munkavégzésre - derül ki az OEP elemzéséből.
Kiderült: elenyésző azon esetek száma, amelyeknél indokolatlan volt a táppénzes időszak. A keresőképessé nyilvánítás oka, hogy túlzottan hosszúnak találták a felülvéleményező orvosok a betegállomány idejét, vagy nem tartották megfelelőnek a diagnózist. Abban az esetben sem indokolt a keresőképtelen státusz, ha hosszú ideig kell várni a szakrendelői vizsgálatra.
Ritka, mint a fehér holló, hogy perel az egészségbiztosító
Jelenleg ha bebizonyosodik, hogy valaki indokolatlanul volt betegállományban, akkor a főorvosok javaslatot tesznek a táppénzfolyósítás megszüntetésére. A jogosulatlanul igénybe vett táppénzt fizetési meghagyás útján kérik vissza az érintett magánszemélyektől. Nagyon ritkán került sor arra, hogy jogi úton kellett volna beszedni az egészségbiztosítási alapot megillető pénzt – válaszolták kérdésünkre az OEP szakértői.
Ha indokolatlanul tart valakit betegszabadságon az orvos, akkor a jelenlegi szabályok szerint első körben figyelmeztetést kap. Végső esetben a keresőképtelenség elbírálási jogának megvonása lehet a következmény.
A munkáltatók nem tolonganak az ellenőrzésért
Az ellenőrzést a munkáltatók is kezdeményezhetik, de elenyésző számban élnek ezzel a lehetőséggel. Tavaly mindössze 659 esetben kérték a munkaadók az OEP-től, vizsgáltassa meg, hogy a táppénzen lévő alkalmazottaik valóban betegek-e. Az ellenőrzésért munkavállalónként 15800 forintot kell fizetni. Nem gyakori, de közérdekű bejelentés alapján is vizsgálódik az egészségbiztosító. Tavaly 48 ellenőrzést indítottak ilyen apropóból.
Két és fél hét évente, ez az átlagos táppénzidő
A táppénzre vonatkozó szabályok szigorítása és a folyamatos ellenőrzések révén évek óta csökken a betegséggel keresőképtelen állományban lévők, illetve a táppénzen töltött napok száma. Tíz évvel ezelőtt még átlagosan 26 napot töltöttek keresőképtelen állományban a munkavállalók, 2009-ben viszont már csak 17-et.
