Tanács Zoltán: Jövőbeli sikerünk kulcsa az innováció

Miniszter úr nyitóbeszédében is utalt arra, hogy az innováció kiemelten fontos erőforrásunk. Hogyan látja, milyen szerepe lehet a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak egy jól működő, sokszereplős innovációs ökoszisztéma kialakításában?

Meggyőződésem, hogy egy jó innovációs ökoszisztéma mindig sokszereplős, és megteremti azokat a platformokat, amelyeken valódi párbeszédek létre tudnak jönni a szereplők között. Az elmúlt időszak egyik nagy hibájának azt tartom, hogy viszonylag kevés érdemi párbeszéd folyt a valódi ipari partnerek és a kormányzat között. Néhány kiválasztott iparágban ugyan konkrét, célzott nagyberuházások történtek, az innováció azonban mégsem tudott felszabadulni, és nem vált a magyar gazdaság szerves részévé. Nagyon sok jó kutatónk van, mégis viszonylag kevés szabadalmat jegyeztettünk be, és kevés ötlet jut el addig a fázisig, hogy abból bejegyzett szabadalom – vagyis valóban hozzánk köthető, védett szellemi termék – szülessen. Éppen ezért az elmúlt hetekben azon dolgoztunk, hogy az innovációs ökoszisztéma szinte minden lehetséges szereplőjével egyeztessünk: egyetemekkel, kormányzati szereplőkkel, más minisztériumokkal, a gazdaságfejlesztésért felelős tárcákkal, számos startup-szövetséggel és -vállalkozással, valamint a kutatóhálózat képviselőivel is.  

Az iparnak az elmúlt években elég sok nehézséggel kellett szembenéznie – a munkaerőpiacon, az energia terén és a logisztikában is. Ön szerint hogyan tud az innováció segíteni a vállalatoknak ezeken a nehézségeken túljutni?

A magyar gazdaságfejlesztés egyik fontos eleme lesz, hogy megpróbálunk a magasabb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások felé elmozdulni. Azáltal, hogy nagyobb figyelmet és nagyobb állami támogatást fordítunk az ilyen jellegű tevékenységekre, önmagában is jelentős hatása lesz a gazdaságra.
A munkaerőpiaci helyzet valóban nagyon nehéz kérdés, és nem lehet megfelelő utánpótlási biztonságot teremteni az innováció számára, ha nem helyezünk elég hangsúlyt az oktatásra. Azt látjuk, hogy az elmúlt években az alapvető közszolgáltatásokat – az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást – hosszú ideig elhanyagolták. Úgy gondolom, az alapoktatástól kezdve, de felmenő rendszerben, a szakképzésen és a felnőttképzésen át egészen a felsőoktatásig nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az innovációra való motiváltság, hajlam, valamint az ehhez szükséges képességek – csoportmunka, nyelvtudás, kreativitás – sokkal jobban fejlődjenek, mint korábban. Ez jó táptalaja lesz az innovációnak. Az államnak pedig az a dolga, hogy a szabályozási és a támogatási oldalon segítse, hogy az innovációk utat találjanak a gazdaságba.

Ha ki kellene emelnie két-három olyan kulcsterületet vagy kulcstechnológiát, amellyel a minisztérium foglalkozik, melyek lennének azok?

Meghatározó trend az Európai Unióban és a világon máshol is a számítási kapacitások növelése, a mesterségesintelligencia-alkalmazások lehetőségeinek megteremtése és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. Ez biztosan komoly irány, és az RRF-programban is jelentős forrás áll majd rendelkezésre erre a célra.
A másik terület, amit kitörési pontnak tartok, a távközlés, az űripar és a műholdas kommunikáció, telekommunikáció. Ehhez kapcsolódóan rengeteg szolgáltatást tudunk fejleszteni: földi szolgáltatásokat, titkosítást, kibervédelmet – olyan dolgok is kapcsolódnak ehhez, amelyekről elsőre nem is gondolná az ember, mennyire fontosak lehetnek. A harmadik nagy trend a robotika, a robotizáció, az önvezető technológiák fejlesztése. Ez nyilván meghatározó a Magyarországon domináns autóipar számára is, egyrészt a közúti alkalmazás, másrészt a gyári termelés szempontjából – a robotizáció azonban messze túl fog mutatni a logisztikai és gyártási területeken. A humanoid robotok várható megjelenésével és a következő 10–20 évben bekövetkező tömeges elterjedésükkel a mindennapok más területein is meg fognak jelenni: a turizmusban, a szolgáltatóiparban, akár az idősgondozásban, a szociális ellátásban is. Ha jól pozicionáljuk magunkat, ebben is nagy potenciált látok. (...)

A teljes beszélgetést ITT olvashatja