Szuperterjesztőkké válhatnak az egészségügyiek

Ön érti, hogy miért kell Magyarországon 39 ezer ágyat felszabadítani koronavírusos betegeknek, amikor beszélgetésünk napján a fertőzöttek száma kétezer körül jár?

– Nem értem. Bármennyire is próbálok a védekezéssel logikusan összefüggő magyarázatot találni, ez sehogyan sem sikerül. Ez egyáltalán nem következik a magyarországi adatokból. Franciaországban, egy 65 milliós lakosságú országban a járvány csúcsán naponta 30 ezren betegedtek meg. Az intenzív ellátást igénylő, vagy lélegeztetésre szoruló betegek száma ott a csúcsok csúcsán volt egyszerre 7148. Ha ezt 10 millióra számoljuk, akkor is alig több, mint ezer.

Ráadásul az ágy léte önmagában nem elég: az számít, hogy mennyi az intenzív ellátásra alkalmas hely az országban.

– Nem tudom, hogy most mennyi van ilyenből, korábban 1500 és 2000 közé saccolták. Ám az összes fertőzött sehol sem szorul intenzív ellátásra, a nemzetközi becslések szerint erre 20 százaléknak van szüksége. A többség otthon is meggyógyul. Ahhoz tehát, hogy 30 ezer kórházi kezelésre szoruló beteg legyen, egyszerre legalábbis 150 ezer fertőzöttnek kellene lenni. Semmilyen számítás alapján nem látom tehát megalapozottnak a következtetést, hogy Magyarországon ilyen mértékig felfusson az igény kórházi ágyakra, bármilyen rossz is lesz a helyzet. De ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik viszont az, hogy mi lesz, miután kiürítették az ágyakat, és mint látjuk, rászoruló embereket is hazaküldtek. Most az ágyak üresen állnak és várják, hogy jöjjenek a koronás betegek? Miközben családok azzal küszködnek, hogy a kórházak helyett lássák el a szeretteiket?

(...)

Az Emmi úgy nyilatkozott, hogy tilos olyanokat hazaküldeni, akiknek az állapota emiatt romolhat.

– Igen, ilyen nyilatkozat is volt. Közben viszont a kapacitás 60 százalékát fel kell szabadítani. Hogy is van ez? Valóban azt gondolja a miniszter, hogy Magyarországon tízből hat kórházi ágyon fölöslegesen feküdtek a betegek? Hogy nem volt szükségük arra a kezelésre, amelyet eddig kaptak? Ezekre a kérdésekre nem kapunk választ. Ha azt mondják: tudják, hogy várhatóan hogyan alakul a járvány, és azért kellett ezeket a döntéseket meghozni, mert vannak megalapozott számításaik, akkor azokat mutassák be, osszák meg velünk! Természetes, hogy fel kell készülni a járvány terjedésére. De tudjuk, hogy ez már korábban megkezdődött, amikor a Kútvölgyi Kórház első két szintjét rohamtempóban átalakították, és másutt is elkezdtek kialakítani olyan kapacitásokat, ahol fertőzötteket lehet fogadni. Ehhez azonban nem kell és nem is szabad betegeket kitenni.

A Magyar Orvosi Kamara arra figyelmeztet, hogy a járvány okozta ellátási zavaroknak a jelenlegi viszonyok között több halálos áldozatuk lehet, mint a koronavírusnak. Nem túlzás ez?

– Sajnos nem. Kezdjük ott, hogy most a háziorvosi ellátás is csak takarékon működik. Az alapellátásban rengeteg a 65 éven túli orvos, akiket kiparancsoltak a rendelőkből, ahelyett, hogy megfelelő védőfelszereléssel látták volna el őket. Azt mondják, hogy vegyenek részt a távdiagnózisok felállításában, de tudjuk, hogy a bajok többségét nem lehet telefonon meggyógyítani: a betegeket általában meg is kell vizsgálni. Ráadásul nem csak a háziorvosokról van szó: a járóbeteg-ellátás és a diagnosztika is szinte teljesen leállt.

(...)

Különösen abszurdnak az tűnik, hogy az egészségügyi dolgozókat sem szűrik. Ezt nemcsak etikátlannak, hanem veszélyesnek is tartom. Ha az egészségügyiek karanténban vannak, ki fog kezelni minket?

– A tesztelés nem váltja ki a karantént, ha nem viselnek védőfelszerelést. Azért kell tesztelni őket, mert a nagyobb baj akkor van, ha az egészségügyiek adják át a vírust – gyakran tünetmentesen – azoknak, akik segítségért fordulnak hozzájuk. Szuperterjesztővé válhatnak, ahogyan ilyesmi megtörtént például Olaszországban. Ezért kell az egészségügyi dolgozókat rendszeresen vizsgálni, szűrni, megfelelő számban ellátni nagyon hatékony védőfelszereléssel.

A teljes interjút a 168 óra közli.