Szlávik János szerint nem beszélhetünk pertussis járványról

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének arra a felvetésére reagálva, hogy az elmúlt időszakban egyre többen kapják meg a Covid-fertőzést, Szlávik János elmondta, a Covid az influenzával ellentétben nem évszakfüggő és a nyár folyamán kezdett emelkedni a szennyvíz víruskoncentrációja. Ugyanakkor a vírus "megszelídült" és egyre kevésbé okoz súlyos tüneteket, ám az idősek esetében továbbra is veszélyes lehet.

Példaként említette, hogy a vírus folyamatosan mutálódik, van olyan variáns, amely harminc elemében változott, így ehhez kellett igazítani az új védőoltásokat is. Ezek a fertőzést nem akadályozzák meg, de a súlyos tüneteket igen - tette hozzá.

Áder János a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több trópusi szúnyogfaj jelenik meg Magyarországon, amelyek például a nyugat-nílusi láz terjesztői és az idén már harminc ilyen fertőzést regisztráltak.

Szlávik János szerint ez nem riasztó, hiszen 2018-ban például 200 ilyen esetet regisztráltak. A fertőzöttek 80-90 százalékánál csak enyhe, vagy semmilyen tünetek nem jelentkeznek. Ám a fertőzöttek öt-tíz százalékánál kórházi kezelés szükséges. A baj az, hogy nincs ellene védőoltás - jegyezte meg.

Közlése szerint a globális felmelegedés miatt a szúnyogok egyre északabbra húzódnak és 2030-ra akár az összes trópusi szúnyogfaj jelen lehet Magyarországon. Arra is figyelmeztetett, hogy ha valaki trópusi országból hazatérve betegnek érzi magát, azonnal menjen orvoshoz.

A továbbiakban Áder János hangsúlyozta, napjainkban olyan betegségek jelennek meg újra, mint például a szamárköhögés, amelyeket már legyőzöttnek hittünk.

Szlávik János elmondta, ugyan egész Európában emelkedik a szamárköhögéses esetek száma, de járványról nem beszélhetünk. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a Covid miatt bevezetett hosszú lezárások nyomán, amíg nem érintkeztek egymással az emberek, nőtt a populáció fertőzések iránti fogékonysága. Ezért a szamárköhögés is jóval erősebben támad - fűzte hozzá.

Szerinte az is okozhatja a terjedését, hogy a manapság használt oltóanyag jóval biztonságosabb, ám gyengébb is mint a korábban alkalmazott, és elsősorban a csecsemők védettségét szolgálja.

Ebben a helyzetben az infektológus azt ajánlja, hogy a nők már a várandósság alatt oltassák be magukat a szamárköhögés elleni vakcinával, illetve mindenki tegye, aki közvetlen kapcsolatba kerülhet a csecsemővel, így pedig elkerülhető a baj.

Mindezzel kapcsolatban arról is beszéltek, hogy sok nyugat-európai országban nincs kötelező oltási rend. Szlávik János megjegyezte, sok szülő tévesen hiszi azt, hogy jobb átesni a betegségen, mint a védőoltás. Miközben több betegségnek, például a kanyarónak súlyos, az idegrendszert romboló következményei lehetnek.

A szigorú magyar oltási rendnek köszönhetően - folytatta - a kanyaró ma jellemzően a környező országokból behurcolt betegség Magyarországon, és 2002 óta nem is találkoztak olyan beteggel, aki Magyarországon fertőződött meg.

Végül Áder János és Szlávik János egyetértett abban, hogy pánikra ugyan nincs ok, de fontos a megelőzés.